Fenyőpereszke

Jellemzés: Főleg késő ősszel, fenyvesekben seregesen termő szürkés, feketésen pikkelyesen szálas, kúpos kalapú. kisebb termetű gomba. Lemezei és tönkje szürkésfehér.

Kalap: Kezdetben kúpos, majd lassan kiterülő, de a közepén ilyenkor is kissé csúcsos. 2-10 cm széles. Színe világosszürke, szürke alapon sötétebb szálas vonalakkal sűrűn, sugarasan rajzolt, vagy apró, feketés pikkelyektől tarka. Néha eléggé világos, majdnem fehér, máskor hamvasfekete, ritkábban barnás, többnyire egérszürke, közepén feketés. Kissé nemezes tapintatú kalapbőre csak kb. a feléig húzható le. Széle idősebb korban behasadozó is lehet.

Lemezek: Közepesen sűrűn állók, nem lefutók vagy kissé foggal lefutók, fehérek, szürkésfehérek. Spórapora fehér.

Tönk: Többnyire zömök, rövid, 3-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag. Fehér, szürkésfehér, néha szálasan csíkos, sokszor a kalaphoz hasonló, de világosabb. Hengeres, gyakran egyenletes, máskor felfelé vékonyodó, rostos, de puha húsú. Mélyen ül a földben.

Hús: Merev, de törékeny, a tönkben foszlósan rostos. Fehér, szürkésfehér, szürke.

Szag és íz: Lisztre, máskor korhadó fenyőtűkre, földre emlékeztető szagú és kissé szappanízű.

Termőhely és idő: Főleg őszi gomba, többnyire elég későn, csak októberben jelenik meg, és a havazásokig, a nagyobb fagyokig terem. De enyhe télen vagy tavasszal, sőt olykor nyár elején is előjön. Fenyvesben többnyire igen nagy tömegben, seregesen találjuk, különösen homokos, kavicsos talajon.

Felhasználás: Bőven termő, és megfelelően elkészítve jó ízű, ehető gomba. Ízét különféleképpen ítélik meg, sokan dicsérik, de vannak akik nem tartják jóízűnek. A kalap bőrét tanácsos lehúzni, lekaparni, mert így jobb ízű. Az elkészítési módtól is sok függ. Sajátos íze miatt régebben rákízű pereszkének nevezték.

Hasonló fajok: A fenyőpereszke tulajdonképpen nem egy faj, több közel rokon pereszkét foglalunk össze e név alatt. A leggyakoribb őszi, fenyvesben termő törzsalaktól megkülönböztethető, pl. a sötét, majdnem fekete kalapú és szürke lemezű bükki pereszke, a lemezein rózsás színt mutató rózsás pereszke, valamint a nagyobb termetű és rossz ízű csípős szürke pereszke Igen hasonlít végül hozzá az ehető sárguló pereszke, amely lombos erdők talaján, nyáron terem, világosabb fehéres színű, és citromsárgásra színeződik. Ezeken kívül változatos alakja és színe miatt több gombához lehet hasonló. A mérges gombák közül hasonlít rá a párducpereszke, amely felismerhető arról, hogy zömökebb, nagyobb, barnásszürke kalapján szürkésfeketés széles pikkelyek vannak, tönkje középen vastag, hasas, bunkós. Magashegyi fenyvesekben és bükkösökben terem, nálunk nagy ritkaság. A susulykák hasonló alakúak, nagyságúak, és kalapjuk is sugarasan repedező, lemezeik azonban barnás, szürkésbarna színűek, de kalapjuk színe is eléggé különbözik. A szürke pereszke hasonló, de nagyobb kalapja nem pikkelyes, kalapbőre jobban lehúzható, fehér lemezei inkább a sárga felé hajlanak, tönkje is vastagabb, magasabb, sárgásfehér. A szappanszagúpereszke is hasonlít hozzá, de kalapján hiányoznak a sugaras fekete szálak és pikkelyek, húsa pedig megtörve vöröses lesz. Ezek egyike sem jó, ehető gomba.

Latin név:  Tricholoma terreum