Japán díszcseresznyék

  • Általános jellemzés: Japánban nemesített, mutatós, teltvirágú kultúrnövények. A japán hegy- és dombvidékeken őshonos japán cseresznye és a Prunus speciosa vagy hibridjei. Õshazájukban már több, mint 1500 éve foglalkoznak termesztésükkel. Koronájuk rendszerint terebélyes, de vannak bókoló és felálló hajtású változatai is. Fehér és rózsaszín virágaik egyszerűek vagy teltek.

  • Fajok és jellemzőik:

  • ,,Amanogawa'':

  • Keskeny koronájú, felálló hajtásrendszerű, 8 m magas fácska,. Fiatal levelei bronzszínűek. Tavasz közepén nyíló virágai halvány rózsaszínűek, teltek, 4 cm-esek.

  • ,,Kanzan'' :

  • A legnépszerűbb és a hazánban is a leggyakrabban ültetett japán díszcseresznye. Koronája váza alakú, ágai ferdén fölfelé ívelők. 10 m-nél magasabbra is nőhet.

  • ,,Chealis weeping'':

  • Koronája gomba alakú ágai boltívszerűen meghajolnak. 2,5 m magasra nő.

  • ,,Shirofugen'':

  • A legmutatósabb fajták egyike. Terebélyes koronájú, 10 m magasra növő. Rózsaszín virágrügyeiből fehér pártájú, telt szirmú virágok fejlődnek, melyek elvirágzásuk előtt ismét megszínesednek.

  • ,,Tai haku'':

  • Ezt a nagyvirágú fajtát angol kertekbőltelepítették vissza őshazájába, Japánba, mivel ott állományai kipusztultak. Tavasz közepén nyíló fehér virágai a legnagyobbak a díszcseresznyék között. Fiatal levelei bronzszínűek. 

  • ,,Shogetsu'':

  • Fehér pártájú virágai lecsüngő, tömött csomókban nyílnak tavasz végén. Virágrügyei rózsaszínűek, fiatal levelei halványzöldek.

  • ,,Ukon'':

  • Halvány sárgászöld, rózsásan futtatott szirmú, telt virágú fajta. Bronzszínű fiatal levelei a virágokkal együtt tavasz közepén jelennek meg.

 

Jellemzők és megjelenés

A japán díszcseresznyék (Prunus serrulata és rokonfajok) gyűjtőneve azoknak a japán nemesítésű, telt vagy egyszerű virágú díszfáknak, amelyeket a "sakura" szó jelöl. 4–12 méteres, széles koronájú, lombhullató fák; ágrendszerük vízszintesen terjeszkedő. Március végén–május elején nyíló fehér vagy rózsaszín, esetleg mélypiros virágaik az egyik leglátványosabb tavaszi virágzást produkálják. Őszi lombszínük narancsvörös-bíbor. Legismertebb fajtáik: "Kanzan" (telt, rózsaszín), "Shirotae" (fehér, csüngő), "Amanogawa" (oszlopos, halvány rózsaszín).

Előfordulás és élőhely

Kertészeti hibridek és szelektált fajták; természetes állományaik nincsenek. Magyarországon parkokban, fasorokban széleskörűen ültetik. Napos, szélvédett, mélyen humuszos, jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Télállóságuk jó, de a kései tavaszi fagyok a virágokat károsíthatják.

Ültetési tanácsok

Napos, szélvédett helyre ültessük tavasszal. Komposzttal dúsított, lazított talajba kerüljön. Az első 3–4 évben rendszeres öntözés javasolt. Fasorba, park centrálisabb pozícióiba, japánkerti hangulathoz kiváló. Szúrós helyen a rágcsálóktól védjük a törzset.

Gondozás és metszés

Metszést virágzás után végezzük. Monília virágzáskor veszélyes – a barna virágokat és ágakat távolítsuk el. Tápanyag-utánpótlás tavasszal javasolt. Az elterjedt "Kanzan" fajta a városi fasorok kedvelt, de rövid életű tagja – 40–60 év után elöregszik.

Felhasználás és érdekességek

A japán díszcseresznye a "hanami" (virágünnep) és a japán kultúra legismertebb szimbóluma: az efemer szépség (mono no aware) megtestesítője. Japán meteorológiai szolgálat évente közzéteszi a "sakura front" előrejelzést – az ország virágzási frontjának észak felé haladását. Washingtonban a Tidal Basin körüli japán díszcseresznyék a világ egyik legismertebb virágzási látványossága – Japán ajándékaként kerültek oda 1912-ben.