Vöröstölgy

• Magasség: 25 m-ig

• Alak: Elõször oszlopszerû, késõbb terebélyes

• Kéreg: Barna, barázdás

• Levél: Tojásdad, öblös, fogas karéjú, õsszel lehulló

• Virág: Porzós barkavirágzat, magános vagy páros termõs virágok

• Termés: Makk, lapos, tányér alakú kupacsban

• Latin neve: Quercus rubra

• Származási hely: Észak-Amerika keleti része

• Élõhely: Erdõk

• Megjegyzés: Hazánkban is telepített fa

Jellemzők és megjelenés

A vöröstölgy (Quercus rubra) Észak-Amerika keleti feléről származó, hazánkban is gyakran ültetett lombhullató fa. Fiatalon oszlopszerű, idővel terebélyes koronájú; 25 méteresre nőhet. Legszebb időszaka az ősz: öblösen karéjolt, fogas levelei október-novemberben élénk narancssárga, vörös és bíbor árnyalatokba öltöznek – ez a legintenzívebb őszi lombszínezés Magyarország parkfái között. Makkja lapos, tányér alakú kupacsban ül.

Előfordulás és élőhely

Természetes hazájában Észak-Amerika keleti erdőségeiben él; Európában, így Magyarországon is ültetett fajként terjedt el. Erdőgazdálkodási célra (gyors növekedés) és parkfaként egyaránt telepítik. Savanyú, jó vízelvezetésű, homokos-vályogos talajon érzi legjobban magát; meszes talajon klorózisos tüneteket mutat.

Ültetési tanácsok

Kora tavasszal vagy kora ősszel ültethető. Napos, szellős helyet kedvel; savanykás, tápanyagos talajra van szüksége. Legalább 8-10 méteres tőtávolságot kell hagyni más fáktól. Az első két évben öntözés és mulcsréteg segíti a meggyökeresedést. A hazai tölgyfajokhoz képest gyorsabban nő, ezért parkosítási projektekbe is előszeretettel választják.

Gondozás

Egészséges körülmények közt kevés gondozást igényel. Lisztharmat és különböző gubacsdarazsak megjelenhetnek, de komolyabb kárt ritkán okoznak. Szárazságtűrő, fagytűrő – télállósága kiváló. Metszés nem szükséges; ha szükséges, kora tavasszal vagy nyár végén végezhető.

Felhasználás

Fája kemény, nehéz, értékes; bútorgyártásban, parkettának és furnérnak alkalmazzák. Kérge csersavban gazdag, bőrcserzésre alkalmas. Őszi lombszínezése miatt Magyarország leglátványosabb parkfái közé tartozik; botanikus kertekben és kastélypark-felújításokban előszeretettel alkalmazzák.

Jellemzők és megjelenés

A vöröstölgy (Quercus rubra) Észak-Amerika keleti feléről származó, hazánkban is gyakran ültetett lombhullató fa. Fiatalon oszlopszerű, idővel terebélyes koronájú; 25 méteresre nőhet. Legszebb időszaka az ősz: öblösen karéjolt, fogas levelei október-novemberben élénk narancssárga, vörös és bíbor árnyalatokba öltöznek – ez a legintenzívebb őszi lombszínezés Magyarország parkfái között. Makkja lapos, tányér alakú kupacsban ül.

Előfordulás és élőhely

Természetes hazájában Észak-Amerika keleti erdőségeiben él; Európában, így Magyarországon is ültetett fajként terjedt el. Erdőgazdálkodási célra (gyors növekedés) és parkfaként egyaránt telepítik. Savanyú, jó vízelvezetésű, homokos-vályogos talajon érzi legjobban magát; meszes talajon klorózisos tüneteket mutat.

Ültetési tanácsok

Kora tavasszal vagy kora ősszel ültethető. Napos, szellős helyet kedvel; savanykás, tápanyagos talajra van szüksége. Legalább 8-10 méteres tőtávolságot kell hagyni más fáktól. Az első két évben öntözés és mulcsréteg segíti a meggyökeresedést. A hazai tölgyfajokhoz képest gyorsabban nő, ezért parkosítási projektekbe is előszeretettel választják.

Gondozás

Egészséges körülmények közt kevés gondozást igényel. Lisztharmat és különböző gubacsdarazsak megjelenhetnek, de komolyabb kárt ritkán okoznak. Szárazságtűrő, fagytűrő – télállósága kiváló. Metszés nem szükséges; ha szükséges, kora tavasszal vagy nyár végén végezhető.

Felhasználás

Fája kemény, nehéz, értékes; bútorgyártásban, parkettának és furnérnak alkalmazzák. Kérge csersavban gazdag, bőrcserzésre alkalmas. Őszi lombszínezése miatt Magyarország leglátványosabb parkfái közé tartozik; botanikus kertekben és kastélypark-felújításokban előszeretettel alkalmazzák.