Fehér eperfa
- Lombhullatók
- Találatok: 26983
-
Magasság: 15 m-ig
-
Alak: Gömbölyded korona
-
Kéreg: Barna, barázdás
-
Levél: Kihegyezett-tojásdad, ősszel lehulló
-
Virág: A porzós virágzat felálló barka, a termős gömbös
-
Termés: Ehető epertermés
-
Latin neve: Morus alba
-
Származási hely: Észak-Kína
-
Élőhely: Hegyoldalak
-
Megjegyzés: Hazánkban is gyakran ültetik
*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.
Jellemzők és megjelenés
A fehér eperfa (Morus alba) közepesen nagy, gömbölyded koronájú lombhullató fa, amely Észak-Kínából terjedt el Európába. Levelei változatos alakúak: ugyanazon a fán karéjolt és egyszerű tojásdad levelek is megjelenhetnek. Kérge barna és barázdált. Termései édes, fehéres-rózsaszínes epertermések – a fekete eperfáétól eltérően a fehér eperfa termése kevésbé lédús, ám annál édesebb.
Előfordulás és élőhely
Eredeti élőhelye Kína hegyoldalain volt, ahol a selyemhernyó-tenyésztés alapanyagaként már évezredek óta termesztik. Magyarországra a török hódoltság idején terjedt el, selyemipar céljából telepítették. Száraz, napos helyeken jól érzi magát, városi körülmények közt is megállja a helyét, sőt szárazságtűrő és levegőszennyezéssel szemben tűrékeny faj.
Ültetési tanácsok
Kora tavasszal (március) vagy ősszel (október-november) ültethető. Napos, szélvédett helyet és jó vízelvezetésű talajt igényel. Gyökereket mélyen ereszti, ezért épület közelébe (6 méternél közelebb) nem javasolt. Konténeres csemetét egész tenyészidőszakban lehet ültetni, de hőségben extra öntözés szükséges. Első terméshozás csemetéből számítva 3-5 évvel várható.
Gondozás
Télállóság szempontjából megbízható, hazánkban ritkán fagy vissza. Metszést jól tűri, alakítható koronájú fává nevelhető, de természetes formájában is szép. Öntözés az első két évben fontos, utána aszálytűrő. Az eperfa ritkán betegszik meg, de néha fehér lisztharmat jelenhet meg levelein – ez főleg esztétikai probléma, nem életveszélyes a fára nézve.
Érdekességek
A fehér eperfának kettős értéke van: egyrészt a levelek a selyemhernyó (Bombyx mori) kizárólagos tápláléka, másrészt a termése emberi fogyasztásra is alkalmas. A lekvárok, szörpök és pálinkák alapanyagaként a népi gasztronómiában is tisztelt. Közeli rokona, a fekete eperfa (Morus nigra) sötétebb, savanykásabb termésű, és kertekbe inkább gyümölcsfa céljából ültetik.