Babiloni fűz

  • Magasság: 12 m-ig

  • Alak: Terebélyes, bókoló

  • Levelek: Lándzsásak, 10 cm hosszúak, 2 cm szélesek, hosszan kihegyesedők, finoman fogazottak. Felszínük zöld, fonákjuk fiatalon hamvaszöld.

Fűszellőztető cipőre GRASS AIR Sixtol 5 200 HUF Megnézem → Kerti szerszámkészlet GARDEN SET 9 Sixtol 13 100 HUF Megnézem → -15% A növények csodálatos élete Bookline 6 900 HUF 5 865 HUF Megnézem →

*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.

 

  • Kéreg: Szürkésbarna, hosszában durván repedezett.

  • Virág: Karcsú, hengeres barkáik a lomfakadással egy időben, tavasszal nyílnak. A porzósak sárgák, 5 cm hosszúak, a termősek zöldek, 2,5 cm-esek.

  • Termés: Apró, 5 mm-es, zöld tok. Magvai pelyhesek, fehérek.

  • Latin neve: Salix babylonica

  • Származási hely: Észak-Kína

  • Élõhely: Nem ismert

  •  

    Megjegyzés: Babiloni szomorúfűznek is nevezik. Észak-Afrikában , Nyugat-Ázsiában és Kelet-Eruópában régóta ültetik, ezért természetes élőhelye nem tisztázott.

Jellemzők és megjelenés

A babiloni fűz (Salix babylonica) a csüngő ágú fűzfák legismertebb képviselője: hosszú, hajlékony, lefüggő vesszői 5–10 méteres ágrendszert alkotnak, amelyek szélben ringatózva festői látványt nyújtanak. A fa 10–20 méter magasra nő; törzse vastag, szürke, mélyen barázdált kérgű. Lándzsás, fogas szélű levelei keskenyek, 8–16 cm hosszúak, felül sötétzöldek, alul szürkészöldek. Virágai barkák formájában tavasszal jelennek meg, a levelekkel egyidőben. Gyors növekedésű, vízigényes fa.

Előfordulás és élőhely

A babiloni fűz Kínából, valószínűleg a Sárga-folyó és a Jangce völgyéből ered; a Közel-Keleten, majd a Mediterráneumon át terjedt el Európába. Hazánkban nem honos, de a 18. század óta parkokban, kastélykertekben és vízpartok mentén széleskörűen ültetik. Vízigényes, nedves talajon él a legjobban: folyók, tavak, patakok partján, ahol gyökerei a talajvízig hatolnak. Száraz, mészben gazdag talajt rosszul viseli; mediterrán klímán természetes állapotban ritka.

Ültetési tanácsok

Vízpart mellé, tavak és folyók partjára, parkba, temetőbe klasszikus kísérőnövény. Ültetése tavasszal, a vegetációs időszak elején a legeredményesebb; dugványok könnyedén gyökeresednek. A terjedelmességét (oldalsó ágak 8–10 m sugárban) figyelembe kell venni a helyszín kiválasztásakor. Épületek, csatornák közelébe nem ajánlott, mert agresszív gyökérzete megrongálhatja az alapokat és a csővezetékeket. Rendszeres öntözéssel kisebb telken is fenntartható.

Gondozás és metszés

A babiloni fűz gyors növekedésű; ha nem korlátozzák, koronája hamar átláthatatlanul sűrűsödik. Évente egyszer, kora tavasszal végzett könnyű ritkítás megőrzi a csüngő ágak szépségét. A száraz, törött vesszőket rendszeresen távolítsuk el. Téli fagytűrése mérsékelt: –15 °C alatt a vesszők elfagyhatnak, de a gyökér és a törzs általában regenerálódik. Kártevői közül a fűzfa-levélbogár és a pajzstetű előfordulhat; a fák vitalitásának fenntartásával megelőzhető a komolyabb fertőzés.

Felhasználás és érdekességek

A babiloni fűz neve téves elnevezés – a Biblia "babiloni folyók fűze" valójában más fajra utal (Populus euphratica). Mégis a szomorú fűz romantikus képe a 18–19. századi festészetben és irodalomban a gyász és az emlékezés szimbólumává vált; temetőkben, emlékparkokban máig előszeretettel alkalmazzák. Hajtásaiból font kosarak, vesszőből font bútorok, kerítések készülnek. Kérge – akárcsak más fűzféléké – szalicint tartalmaz, az aszpirin elődjét.