Keleti ámbrafa

  • Magasság: 25 m-ig

  • Alak: Terebélyes, kúpos

  • Levél: Tenyeresen osztottak, 7,5 cm átmérőjűek. Felszínük fénytelen, zöld. Mindkét oldaluk sima. Õsszel narancssárgára színeződnek.

  • Kéreg: Narancsbarna, vastag, töredezett.

  • Virág: Egyivarúak, aprók, sárgászöldek, csupaszok. Gömbszerű fejecskéik a levelekkel együtt, tavasszal nyílnak. Egylakiak.

  • Termés: Lecsüngő, 2,5 cm-es átmérőjű csomókban érő, apró, barna tok.

  • Latin neve: Liquidambar orientalis

  • Származási hely: Törökország délnyugati része

  •  
     

    Élõhely: Nedves erdők, árterek, patakpartok

Sencor SMG 6400SL Húsdaráló Pepita 44 190 HUF Megnézem → -20% Pear barna rattan kerti heverő Exterio 989 690 HUF 791 610 HUF Megnézem → -15% Magyar fűszeres növények termelése, gyűjtése, alkalmazása Bookline 3 100 HUF 2 635 HUF Megnézem →

*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.

Jellemzők és megjelenés

A keleti ámbrafa (Liquidambar orientalis) a közismert amerikai ámbrafa (L. styraciflua) kisebb termetű rokona: 10–15 méteres magasságot ér el, és lassabban növekszik. Jellegzetesen juharlevélre emlékeztető, 5–7 karéjú levelei – innen ered másik neve, a "keleti édesgyanta-fa" – ősszal ragyogó vörös, narancssárga és bíborvörös színbe öltöznek. Kérge szürke, idős korban dugófa-szerűen parásodik. Gömbölyű, tüskés terméscsomói a fán maradnak egész télen, dekoratív látványt nyújtva.

Előfordulás és élőhely

A keleti ámbrafa természetes előfordulása a dél-törökországi és a görögországi Rhodosz-sziget egyes pontjain korlátozott; reliktum faj, glaciális refúgiumban maradt fenn. Magyarországon nem honos, de botanikus kertekben, arborétumokban és tehetős kertkultúrákban díszfaként ültetik. Mérsékelt, csapadékos klímát kedvel; kontinentális hidegekben kevésbé télálló, mint az amerikai rokona. Jól szellőztetett, kissé savas, mélyen humuszos talajokon fejlődik a legjobban.

Ültetési tanácsok

Napos vagy félárnyékos, szélvédett helyre ültessük tavasszal. Savas, jó vízelvezetésű talajt preferál; meszes, kötött talajon sárgul a levele (klorózisos tünetek). Az első néhány évben fagyos teleken védjük a törzset és a talajt mulcsréteg felhordásával. Átültetést rosszul viseli – végleges helyét gondosan válasszuk meg. Nem igényes trágyázás tekintetében, de az ültetési gödörbe kevert savas komposzt javítja az induló fejlődést.

Gondozás és metszés

Metszést alig igényel; koronaformáját természetes módon alakítja ki. Száraz ágak eltávolítása télen ajánlott. Mészkerülő faj, ezért öntözővíze ne legyen meszes; ha a talajvíz keménységű, savanyító műtrágyával ellensúlyozzuk. Téli fagyok ellen fiatal korban takarjuk a törzset juta-fólával. Kártevőkkel és gombás betegségekkel szemben általában ellenálló; a levéltetű és az anthracnose gombabetegség ritkán okoz komolyabb problémát.

Felhasználás és érdekességek

A keleti ámbrafa fájából és kérgéből nyert sztorax gyanta évezredek óta ismert parfümipari és gyógyászati alapanyag; a Közel-Keleten, az antik Egyiptomban és a görög-római világban egyaránt nagy értéknek számított. Tömjénként égetve jellegzetes, édes-balzsamos illatot áraszt. Manapság parfümök rögzítőanyagaként és bőrápoló szerekben alkalmazzák. Díszfaként őszi lombszíne miatt keresett; a juharhoz hasonló levelek, de annál intenzívebb és hosszabb ideig tartó őszi tűzijáték teszi különlegessé.