Csertölgy

• Magasság:35 m-ig

• Alak: Terebélyes

• Levél: Általában mélyen karéjosak, 12 cm hosszúak, 7,5 cm szélesek, fogazottak. Felszínük fényes sötétzöld, fonákjuk molyhos, majd kopasz. 

• Kéreg: Sötét szürkésbarna, vastag, érdes, mélyen barázdált. 

• Virág: Nyár elején nyílnak. A  porzós barkák sötétzöldek, lecsüngők, termősek jelentéktelenek.

• Termés: 2,5-4 cm-es, feléig kupacsba zárt makk. A kupacsot hosszú pikkelyek borítják.

• Latin neve: Quercus cerris

• Származási hely: Közép- és Dél-Európa.

• Élőhely: Erdők.

•  

  Megjegyzés: Hazánkban kevésbé csapadékos területeken erdőalkotó. 

Jellemzők és megjelenés

A csertölgy (Quercus cerris) Magyarország egyik leggyakoribb tölgyfaja: 25–35 méterre nő, széles, kerekded koronával. Kérge vastag, mélyen barázdált, szürke-barnás. Levelei hosszúkásak, mélyen öblösen karéjosak, a karéjok hegyén tüskékkel – ezzel különböztethető meg a kocsánytalan és kocsányos tölgytől. Makkja hosszúkás, csészéje hosszú, sörtésre nyúló pikkelyekkel borított – ez az egyik legjobb azonosítójele. Lassú növekedésű, de hosszú életű faj.

Előfordulás és élőhely

A Mediterráneum és Délkelet-Európa jellemző tölgyfaja; Magyarországon a Dunántúlon és az Északi-középhegységben csertölgyesek jellegzetes faja. Száraz, meszes vagy savanyú, köves-homokos talajokon él – az agyagos, nedves termőhelyeket kevésbé kedveli. Napigényes, kontinentális klímát jól tűrő faj. Erdősítésre és parkosításra egyaránt alkalmas.

Ültetési tanácsok

Napos helyre ültessük tavasszal. Száraz, meleg fekvésű domboldalakon, sziklás kertekben kiváló. Az első 3–5 évben öntözés javasolt; utána szárazságtűrő. Lassú növekedése miatt hosszú távú befektetés – de évszázadokig él. Csemetét lehetőleg cserépből szerezzük.

Gondozás és metszés

Metszés nem szükséges; természetes formáját megtartja. Kártevői közül a tölgy-lisztharmat és az araszolók tömeges elszaporodáskor károsíthatják; egészséges fákon komolyabb károkat ritkán okoznak. Tápanyag-utánpótlás jó talajon felesleges.

Felhasználás és érdekességek

A csertölgy fája kemény, tartós, de repedezésre hajlamos – elsősorban tüzelőként és szénégetésre kiváló. Kérgét csersav-kinyerésre alkalmazták a bőrkikészítő iparban. Makkja a vaddisznók és szarvasok fontos tápláléka. Érdekesség: a csertölgy gubacsa (a gubacsdarazsak által okozott kinövés) gazdag csersavban – Törökországban és a Közel-Keleten gubacsexport fontos kereskedelmi cikk volt.

Jellemzők és megjelenés

A csertölgy (Quercus cerris) Magyarország egyik leggyakoribb tölgyfaja: 25–35 méterre nő, széles, kerekded koronával. Kérge vastag, mélyen barázdált, szürke-barnás. Levelei hosszúkásak, mélyen öblösen karéjosak, a karéjok hegyén tüskékkel – ezzel különböztethető meg a kocsánytalan és kocsányos tölgytől. Makkja hosszúkás, csészéje hosszú, sörtésre nyúló pikkelyekkel borított – ez az egyik legjobb azonosítójele. Lassú növekedésű, de hosszú életű faj.

Előfordulás és élőhely

A Mediterráneum és Délkelet-Európa jellemző tölgyfaja; Magyarországon a Dunántúlon és az Északi-középhegységben csertölgyesek jellegzetes faja. Száraz, meszes vagy savanyú, köves-homokos talajokon él – az agyagos, nedves termőhelyeket kevésbé kedveli. Napigényes, kontinentális klímát jól tűrő faj. Erdősítésre és parkosításra egyaránt alkalmas.

Ültetési tanácsok

Napos helyre ültessük tavasszal. Száraz, meleg fekvésű domboldalakon, sziklás kertekben kiváló. Az első 3–5 évben öntözés javasolt; utána szárazságtűrő. Lassú növekedése miatt hosszú távú befektetés – de évszázadokig él. Csemetét lehetőleg cserépből szerezzük.

Gondozás és metszés

Metszés nem szükséges; természetes formáját megtartja. Kártevői közül a tölgy-lisztharmat és az araszolók tömeges elszaporodáskor károsíthatják; egészséges fákon komolyabb károkat ritkán okoznak. Tápanyag-utánpótlás jó talajon felesleges.

Felhasználás és érdekességek

A csertölgy fája kemény, tartós, de repedezésre hajlamos – elsősorban tüzelőként és szénégetésre kiváló. Kérgét csersav-kinyerésre alkalmazták a bőrkikészítő iparban. Makkja a vaddisznók és szarvasok fontos tápláléka. Érdekesség: a csertölgy gubacsa (a gubacsdarazsak által okozott kinövés) gazdag csersavban – Törökországban és a Közel-Keleten gubacsexport fontos kereskedelmi cikk volt.

Jellemzők és megjelenés

A csertölgy (Quercus cerris) Magyarország egyik leggyakoribb tölgyfaja: 25–35 méterre nő, széles, kerekded koronával. Kérge vastag, mélyen barázdált, szürke-barnás. Levelei hosszúkásak, mélyen öblösen karéjosak, a karéjok hegyén tüskékkel – ezzel különböztethető meg a kocsánytalan és kocsányos tölgytől. Makkja hosszúkás, csészéje hosszú, sörtésre nyúló pikkelyekkel borított – ez az egyik legjobb azonosítójele. Lassú növekedésű, de hosszú életű faj.

Előfordulás és élőhely

A Mediterráneum és Délkelet-Európa jellemző tölgyfaja; Magyarországon a Dunántúlon és az Északi-középhegységben csertölgyesek jellegzetes faja. Száraz, meszes vagy savanyú, köves-homokos talajokon él – az agyagos, nedves termőhelyeket kevésbé kedveli. Napigényes, kontinentális klímát jól tűrő faj. Erdősítésre és parkosításra egyaránt alkalmas.

Ültetési tanácsok

Napos helyre ültessük tavasszal. Száraz, meleg fekvésű domboldalakon, sziklás kertekben kiváló. Az első 3–5 évben öntözés javasolt; utána szárazságtűrő. Lassú növekedése miatt hosszú távú befektetés – de évszázadokig él. Csemetét lehetőleg cserépből szerezzük.

Gondozás és metszés

Metszés nem szükséges; természetes formáját megtartja. Kártevői közül a tölgy-lisztharmat és az araszolók tömeges elszaporodáskor károsíthatják; egészséges fákon komolyabb károkat ritkán okoznak. Tápanyag-utánpótlás jó talajon felesleges.

Felhasználás és érdekességek

A csertölgy fája kemény, tartós, de repedezésre hajlamos – elsősorban tüzelőként és szénégetésre kiváló. Kérgét csersav-kinyerésre alkalmazták a bőrkikészítő iparban. Makkja a vaddisznók és szarvasok fontos tápláléka. Érdekesség: a csertölgy gubacsa (a gubacsdarazsak által okozott kinövés) gazdag csersavban – Törökországban és a Közel-Keleten gubacsexport fontos kereskedelmi cikk volt.