Ezüstös homoktövis

• Magasság: 3 m-ig

• Alak: Terebélyes

• Levél: Keskenyek, 7 cm hosszúak, 1,5 cm szélesek, ép szélűek. Minkét oldalukon csillagszőrösek. A hajtások tüskések.

• Kéreg: Zöldesbarna, feketés, érdes, hosszában repedezett.

• Virág: Egyivarúak, sárgásak, aprók. Kis csomókban tavasszal, a lombfakadás előtt nyílnak. Kétlakiak.

• Termés: Fényes, narancssárga, bogyószerű. Tömött fürtjeik télen is a fán maradhatnak.

• Latin neve: Hippophae rhamnoides

• Származási hely: Ázsia, Európa.

• Élőhely: Tenger- és folyópartok, homoki erdők.

•  

  Megjegyzés: Cserjévé is fejlődhet.

Jellemzők és megjelenés

Az ezüstös homoktövis (Hippophae rhamnoides) tüskés, sűrűn ágas cserje vagy kisebb fa, amely 2–6 méterre nő. Jellegzetessége az ezüstösszürke, lándzsás, keskeny levelezet, amely a fényben csillog. Kétivarú növény: a porzós és a termős egyedek külön vannak. Termése narancsszínű vagy sárgás, apró, erősen savanykás ízű bogyó, amely télen is a növényen marad és madáreleségként fontos. Ágai kemény tüskékkel fegyverzettek.

Előfordulás és élőhely

Természetes előfordulása homokos folyópartok, kavicsos árterek, dűnék – hazánkban elsősorban a Duna és Tisza homokos partvidékén él. Extrém szárazságtűrő, napigényes, sótűrő, fagytűrő faj. Nitrogénkötő gyökérgombákkal (Frankia) él szimbiózisban, így szegény talajokon is önfenntartó. Inváziós hajlama is ismert – egyes területeken terjedése ellenőrzendő.

Ültetési tanácsok

Száraz, homokos, napfényes helyre ültessük. Terméshez mindkét ivarú egyed szükséges (kb. 1 hím 6–8 nőstény mellé). Erősen sarjad – terjeszkedését korlátozzuk, ha kisebb kertbe szánjuk. Ültetése tavasszal javasolt; talajelőkészítés alig szükséges. Lejtők, homokdűnék stabilizálására kiváló.

Gondozás és metszés

Visszavágást jól tűri; tüskéi miatt kesztyűben dolgozzunk. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges – nitrogénkötő szimbiózisa önállóan gondoskodik erről.

Felhasználás és érdekességek

A homoktövis bogyó C-vitamin-tartalma kiemelkedő: 100 grammban akár 600–800 mg is lehet – ez 10–15-szöröse a citroménak. Gyümölcséből szörp, lekvár, olaj, kozmetikumok készülnek. A homoktövis-olaj bőrápolásra, égési sérülések kezelésére és nyálkahártya-regenerálásra ismert. Érdekesség: tibeti és mongol hagyományos gyógyászatban évezredek óta alkalmazott növény; modern szuperélelmiszerként is egyre népszerűbb.

Jellemzők és megjelenés

Az ezüstös homoktövis (Hippophae rhamnoides) tüskés, sűrűn ágas cserje vagy kisebb fa, amely 2–6 méterre nő. Jellegzetessége az ezüstösszürke, lándzsás, keskeny levelezet, amely a fényben csillog. Kétivarú növény: a porzós és a termős egyedek külön vannak. Termése narancsszínű vagy sárgás, apró, erősen savanykás ízű bogyó, amely télen is a növényen marad és madáreleségként fontos. Ágai kemény tüskékkel fegyverzettek.

Előfordulás és élőhely

Természetes előfordulása homokos folyópartok, kavicsos árterek, dűnék – hazánkban elsősorban a Duna és Tisza homokos partvidékén él. Extrém szárazságtűrő, napigényes, sótűrő, fagytűrő faj. Nitrogénkötő gyökérgombákkal (Frankia) él szimbiózisban, így szegény talajokon is önfenntartó. Inváziós hajlama is ismert – egyes területeken terjedése ellenőrzendő.

Ültetési tanácsok

Száraz, homokos, napfényes helyre ültessük. Terméshez mindkét ivarú egyed szükséges (kb. 1 hím 6–8 nőstény mellé). Erősen sarjad – terjeszkedését korlátozzuk, ha kisebb kertbe szánjuk. Ültetése tavasszal javasolt; talajelőkészítés alig szükséges. Lejtők, homokdűnék stabilizálására kiváló.

Gondozás és metszés

Visszavágást jól tűri; tüskéi miatt kesztyűben dolgozzunk. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges – nitrogénkötő szimbiózisa önállóan gondoskodik erről.

Felhasználás és érdekességek

A homoktövis bogyó C-vitamin-tartalma kiemelkedő: 100 grammban akár 600–800 mg is lehet – ez 10–15-szöröse a citroménak. Gyümölcséből szörp, lekvár, olaj, kozmetikumok készülnek. A homoktövis-olaj bőrápolásra, égési sérülések kezelésére és nyálkahártya-regenerálásra ismert. Érdekesség: tibeti és mongol hagyományos gyógyászatban évezredek óta alkalmazott növény; modern szuperélelmiszerként is egyre népszerűbb.

Jellemzők és megjelenés

Az ezüstös homoktövis (Hippophae rhamnoides) tüskés, sűrűn ágas cserje vagy kisebb fa, amely 2–6 méterre nő. Jellegzetessége az ezüstösszürke, lándzsás, keskeny levelezet, amely a fényben csillog. Kétivarú növény: a porzós és a termős egyedek külön vannak. Termése narancsszínű vagy sárgás, apró, erősen savanykás ízű bogyó, amely télen is a növényen marad és madáreleségként fontos. Ágai kemény tüskékkel fegyverzettek.

Előfordulás és élőhely

Természetes előfordulása homokos folyópartok, kavicsos árterek, dűnék – hazánkban elsősorban a Duna és Tisza homokos partvidékén él. Extrém szárazságtűrő, napigényes, sótűrő, fagytűrő faj. Nitrogénkötő gyökérgombákkal (Frankia) él szimbiózisban, így szegény talajokon is önfenntartó. Inváziós hajlama is ismert – egyes területeken terjedése ellenőrzendő.

Ültetési tanácsok

Száraz, homokos, napfényes helyre ültessük. Terméshez mindkét ivarú egyed szükséges (kb. 1 hím 6–8 nőstény mellé). Erősen sarjad – terjeszkedését korlátozzuk, ha kisebb kertbe szánjuk. Ültetése tavasszal javasolt; talajelőkészítés alig szükséges. Lejtők, homokdűnék stabilizálására kiváló.

Gondozás és metszés

Visszavágást jól tűri; tüskéi miatt kesztyűben dolgozzunk. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges – nitrogénkötő szimbiózisa önállóan gondoskodik erről.

Felhasználás és érdekességek

A homoktövis bogyó C-vitamin-tartalma kiemelkedő: 100 grammban akár 600–800 mg is lehet – ez 10–15-szöröse a citroménak. Gyümölcséből szörp, lekvár, olaj, kozmetikumok készülnek. A homoktövis-olaj bőrápolásra, égési sérülések kezelésére és nyálkahártya-regenerálásra ismert. Érdekesség: tibeti és mongol hagyományos gyógyászatban évezredek óta alkalmazott növény; modern szuperélelmiszerként is egyre népszerűbb.