Közönséges júdásfa

• Magasság: 10 m-ig

• Alak: Terebélyes

• Levél: Kerekdedek, 10 cm hosszúak, 12 cm szélesek, mélyen szíves vállúak, ép szélűek. Sötét kékeszöldek, simák. 

• Kéreg: Szürkésbarna, apró, szögletes lemezekre töredezett.

• Virág:Pillangósak, 2 cm hosszúak, rózsaszínűek. Kis csomóik sz idősebb ágakon vagy azokkal egy időben, tavasz végén, nyár elején jelennek meg.

• Termés: Lapos, 10 cm hosszú, zöld, majd rózsás, éretten barna hüvely. Lombhullás után is a fán maradnak.

• Latin neve: Cercis siliquastrum

• Származási hely: Nyugat-Ázsia, Délkelet-Európa.

• Élőhely: Száraz, törmelékes lejtők.

•  

  Megjegyzés: Hazánkban ritka díszfa.

Jellemzők és megjelenés

A közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum) az egyik legdekoratívabb tavaszi díszfa: lilásrózsaszín virágai április–májusban közvetlenül a kéregből és az ágakból törnek elő – még mielőtt a levelek megjelennének. Ez a "cauliflor" virágzásmód rendkívül látványos. Kicsi, 6–10 méteres fa vagy nagy cserje; kérge sötétbarna, pikkelyes. Kerekded, szíves tövű levelei kékes-zöldek. Termése hosszú, lapos, bíboros hüvely, amely télen is a fán marad.

Előfordulás és élőhely

A Mediterráneum és a Közel-Kelet jellemző dísz- és erdei fája; Magyarországon nem honos, de parkokban, kertekben széleskörűen ültetik. Meleg, száraz, napfényes, szélvédett helyet igényel. Télállósága mérsékelt: –15 °C körüli hideget tűr, de kemény teleken a hajtások elfagyhatnak. Meszes, jó vízelvezetésű talajt kedvel; vízálló, agyagos talajon nem érzi jól magát.

Ültetési tanácsok

Napos, déli kitettségű, szélvédett helyre ültessük tavasszal. Meszes, lazított talajt kapjon. Fiatal korban fagyos teleken védjük a törzset juta-takarással. Cserépből indított csemetét ültessünk – átültetést rosszul viseli. Aszályos nyarakon az első 3–4 évben öntözzük.

Gondozás és metszés

Minimális gondozást igényel. Metszést virágzás után végezzük – ilyenkor alakítható a forma. A kéregből törő ágacskákat ne vágjuk el feleslegesen, mert ezek adják a látványos virágzatot. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges meszes talajon.

Felhasználás és érdekességek

A júdásfa nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy Júdás Iskariótes ezen a fán akasztotta fel magát megbánásában – bár a Bibliában ez nem szerepel. Virágai ehetők: saláta, lekvár és savanyítmány készíthető belőle. Fája kemény, dekoratív erezésű, bútorfa és faragóanyag. Nitrogénkötő szimbiózisban él gyökérgombákkal, így szegény talajon is megél. Méhek és pillangók kedvelt tápláléka virágzáskor.

Jellemzők és megjelenés

A közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum) az egyik legdekoratívabb tavaszi díszfa: lilásrózsaszín virágai április–májusban közvetlenül a kéregből és az ágakból törnek elő – még mielőtt a levelek megjelennének. Ez a "cauliflor" virágzásmód rendkívül látványos. Kicsi, 6–10 méteres fa vagy nagy cserje; kérge sötétbarna, pikkelyes. Kerekded, szíves tövű levelei kékes-zöldek. Termése hosszú, lapos, bíboros hüvely, amely télen is a fán marad.

Előfordulás és élőhely

A Mediterráneum és a Közel-Kelet jellemző dísz- és erdei fája; Magyarországon nem honos, de parkokban, kertekben széleskörűen ültetik. Meleg, száraz, napfényes, szélvédett helyet igényel. Télállósága mérsékelt: –15 °C körüli hideget tűr, de kemény teleken a hajtások elfagyhatnak. Meszes, jó vízelvezetésű talajt kedvel; vízálló, agyagos talajon nem érzi jól magát.

Ültetési tanácsok

Napos, déli kitettségű, szélvédett helyre ültessük tavasszal. Meszes, lazított talajt kapjon. Fiatal korban fagyos teleken védjük a törzset juta-takarással. Cserépből indított csemetét ültessünk – átültetést rosszul viseli. Aszályos nyarakon az első 3–4 évben öntözzük.

Gondozás és metszés

Minimális gondozást igényel. Metszést virágzás után végezzük – ilyenkor alakítható a forma. A kéregből törő ágacskákat ne vágjuk el feleslegesen, mert ezek adják a látványos virágzatot. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges meszes talajon.

Felhasználás és érdekességek

A júdásfa nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy Júdás Iskariótes ezen a fán akasztotta fel magát megbánásában – bár a Bibliában ez nem szerepel. Virágai ehetők: saláta, lekvár és savanyítmány készíthető belőle. Fája kemény, dekoratív erezésű, bútorfa és faragóanyag. Nitrogénkötő szimbiózisban él gyökérgombákkal, így szegény talajon is megél. Méhek és pillangók kedvelt tápláléka virágzáskor.

Jellemzők és megjelenés

A közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum) az egyik legdekoratívabb tavaszi díszfa: lilásrózsaszín virágai április–májusban közvetlenül a kéregből és az ágakból törnek elő – még mielőtt a levelek megjelennének. Ez a "cauliflor" virágzásmód rendkívül látványos. Kicsi, 6–10 méteres fa vagy nagy cserje; kérge sötétbarna, pikkelyes. Kerekded, szíves tövű levelei kékes-zöldek. Termése hosszú, lapos, bíboros hüvely, amely télen is a fán marad.

Előfordulás és élőhely

A Mediterráneum és a Közel-Kelet jellemző dísz- és erdei fája; Magyarországon nem honos, de parkokban, kertekben széleskörűen ültetik. Meleg, száraz, napfényes, szélvédett helyet igényel. Télállósága mérsékelt: –15 °C körüli hideget tűr, de kemény teleken a hajtások elfagyhatnak. Meszes, jó vízelvezetésű talajt kedvel; vízálló, agyagos talajon nem érzi jól magát.

Ültetési tanácsok

Napos, déli kitettségű, szélvédett helyre ültessük tavasszal. Meszes, lazított talajt kapjon. Fiatal korban fagyos teleken védjük a törzset juta-takarással. Cserépből indított csemetét ültessünk – átültetést rosszul viseli. Aszályos nyarakon az első 3–4 évben öntözzük.

Gondozás és metszés

Minimális gondozást igényel. Metszést virágzás után végezzük – ilyenkor alakítható a forma. A kéregből törő ágacskákat ne vágjuk el feleslegesen, mert ezek adják a látványos virágzatot. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges meszes talajon.

Felhasználás és érdekességek

A júdásfa nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy Júdás Iskariótes ezen a fán akasztotta fel magát megbánásában – bár a Bibliában ez nem szerepel. Virágai ehetők: saláta, lekvár és savanyítmány készíthető belőle. Fája kemény, dekoratív erezésű, bútorfa és faragóanyag. Nitrogénkötő szimbiózisban él gyökérgombákkal, így szegény talajon is megél. Méhek és pillangók kedvelt tápláléka virágzáskor.