Közönséges fanyarka
- Lombhullatók
- Találatok: 10097
-
Magasság: 12 m-ig
-
Alak: Terebélyes
-
Levél: Tojásdadok, elliptikusak, 7,5 cm hosszúak, 4 cm szélesek, rendszerint kerek vállúak, hegyes csúcsúak, finoman fogazottak. Bronzszínűek, majd sötétzöldek.
-
Kéreg: Szürke, sima, idővel hosszában repedezett.
-
Virág: Fehérek, öt keskeny szirmuk van. Felálló vagy kiterülő, 7,5 cm-es fürtjeik tavasszal nyílnak.
-
Termés: Kerek, lédús, bíborfekete, 1 cm-es.
-
Latin neve: Amelanchier ovalis
-
Származási hely: Európa.
-
Élőhely: Homoktalajok.
*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.
Jellemzők és megjelenés
A közönséges fanyarka (Prunus spinosa), közismertebb nevén kökény, tüskés, sűrűn ágas cserje, amely 1–3 méteres magasságot ér el. Február–márciusban a levelek előtt masszívan fehér virágaival borítja be magát – az egyik legelső tavaszi virágzó cserje hazánkban. Apró, tojásdad, finoman fűrészes levelei sötétzöldek. Termése a jellegzetes kékes-fekete, viaszos bevonatú, savanykás-fanyar ízű kökény, amely szeptember–október folyamán érik.
Előfordulás és élőhely
Egész Magyarországon közönséges: erdőszéleken, cserjésekben, mezsgyéken, gyepes területeken, felhagyott szőlők és rétek szegélyén él. Napfényt és félárnyékot egyaránt tűr. Meszes, száraz, köves talajokon is megtelepszik; extrém szárazságtűrő és fagytűrő. Aggresszívan terjeszkedik gyökérsarjakkal – ebben rejlik sövényalkotó erénye és invázív hajlama egyaránt.
Ültetési tanácsok
Természetközeli kertbe, száraz lejtőre, mezsgyehatárra kiváló sövényalap. Ültetése tavasszal vagy ősszel lehetséges; talajelőkészítés nem szükséges. Napfényes, szellős helyre ültessük. Terjeszkedését figyeljük – rendszeres irtással kordában tartható.
Gondozás és metszés
Sövénynek évente egyszer visszavágható. Tüskéi miatt kesztyűben dolgozzunk. Kártevőkkel és betegségekkel szemben igen ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.
Felhasználás és érdekességek
A kökény termése szilvapálinkához, kökénybefőtthez, kökénylekvárhoz, gyümölcsborhoz és likőrhöz (sloe gin) kiváló. A fagyott kökény édességi foka megnő – első fagy után szüreteljük. Kérgéből, leveleléből készített tea népi gyógyászatban köhögésre és torokfájásra alkalmazott. Fája kemény, nehéz, remek tüzelő és esztergályos alapanyag. Érdekesség: a kökény bogyó az Ötztal-jegembernek is étrendjén volt 5300 évvel ezelőtt.
Jellemzők és megjelenés
A közönséges fanyarka (Prunus spinosa), közismertebb nevén kökény, tüskés, sűrűn ágas cserje, amely 1–3 méteres magasságot ér el. Február–márciusban a levelek előtt masszívan fehér virágaival borítja be magát – az egyik legelső tavaszi virágzó cserje hazánkban. Apró, tojásdad, finoman fűrészes levelei sötétzöldek. Termése a jellegzetes kékes-fekete, viaszos bevonatú, savanykás-fanyar ízű kökény, amely szeptember–október folyamán érik.
Előfordulás és élőhely
Egész Magyarországon közönséges: erdőszéleken, cserjésekben, mezsgyéken, gyepes területeken, felhagyott szőlők és rétek szegélyén él. Napfényt és félárnyékot egyaránt tűr. Meszes, száraz, köves talajokon is megtelepszik; extrém szárazságtűrő és fagytűrő. Aggresszívan terjeszkedik gyökérsarjakkal – ebben rejlik sövényalkotó erénye és invázív hajlama egyaránt.
Ültetési tanácsok
Természetközeli kertbe, száraz lejtőre, mezsgyehatárra kiváló sövényalap. Ültetése tavasszal vagy ősszel lehetséges; talajelőkészítés nem szükséges. Napfényes, szellős helyre ültessük. Terjeszkedését figyeljük – rendszeres irtással kordában tartható.
Gondozás és metszés
Sövénynek évente egyszer visszavágható. Tüskéi miatt kesztyűben dolgozzunk. Kártevőkkel és betegségekkel szemben igen ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.
Felhasználás és érdekességek
A kökény termése szilvapálinkához, kökénybefőtthez, kökénylekvárhoz, gyümölcsborhoz és likőrhöz (sloe gin) kiváló. A fagyott kökény édességi foka megnő – első fagy után szüreteljük. Kérgéből, leveleléből készített tea népi gyógyászatban köhögésre és torokfájásra alkalmazott. Fája kemény, nehéz, remek tüzelő és esztergályos alapanyag. Érdekesség: a kökény bogyó az Ötztal-jegembernek is étrendjén volt 5300 évvel ezelőtt.
Jellemzők és megjelenés
A közönséges fanyarka (Prunus spinosa), közismertebb nevén kökény, tüskés, sűrűn ágas cserje, amely 1–3 méteres magasságot ér el. Február–márciusban a levelek előtt masszívan fehér virágaival borítja be magát – az egyik legelső tavaszi virágzó cserje hazánkban. Apró, tojásdad, finoman fűrészes levelei sötétzöldek. Termése a jellegzetes kékes-fekete, viaszos bevonatú, savanykás-fanyar ízű kökény, amely szeptember–október folyamán érik.
Előfordulás és élőhely
Egész Magyarországon közönséges: erdőszéleken, cserjésekben, mezsgyéken, gyepes területeken, felhagyott szőlők és rétek szegélyén él. Napfényt és félárnyékot egyaránt tűr. Meszes, száraz, köves talajokon is megtelepszik; extrém szárazságtűrő és fagytűrő. Aggresszívan terjeszkedik gyökérsarjakkal – ebben rejlik sövényalkotó erénye és invázív hajlama egyaránt.
Ültetési tanácsok
Természetközeli kertbe, száraz lejtőre, mezsgyehatárra kiváló sövényalap. Ültetése tavasszal vagy ősszel lehetséges; talajelőkészítés nem szükséges. Napfényes, szellős helyre ültessük. Terjeszkedését figyeljük – rendszeres irtással kordában tartható.
Gondozás és metszés
Sövénynek évente egyszer visszavágható. Tüskéi miatt kesztyűben dolgozzunk. Kártevőkkel és betegségekkel szemben igen ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.
Felhasználás és érdekességek
A kökény termése szilvapálinkához, kökénybefőtthez, kökénylekvárhoz, gyümölcsborhoz és likőrhöz (sloe gin) kiváló. A fagyott kökény édességi foka megnő – első fagy után szüreteljük. Kérgéből, leveleléből készített tea népi gyógyászatban köhögésre és torokfájásra alkalmazott. Fája kemény, nehéz, remek tüzelő és esztergályos alapanyag. Érdekesség: a kökény bogyó az Ötztal-jegembernek is étrendjén volt 5300 évvel ezelőtt.