Hármaslevelű alásfa

• Magasság: 8 m-ig

• Alak: Terebélyes.

• Levél: Három elliptikus, tojásdad, ép szélű vagy gyéren fogazott 10 cm hosszú, 4 cm széles levélkékből állnak. Felszínük fényes sötétzöld, mindkét oldaluk sima. Megdörzsölve aromás illatúak, ősszel megsárgulnak.

• Kéreg: Sötétszürke, csaknem sima.

• Virág: Sárgászöldek, zöldek, 1 cm-esek, négy- vagy ötszirmúak. Hajtásvégi, 7,5 cm-es bugákban nyár elején nyílnak. 

• Termés: Kétmagvú, széles szárnyú, 2,5 cm-es, halványzöld, éretten világosbarna lependék.

• Latin neve: Ptelea trifoliata

• Származási hely: Észak-Amerika keleti része.

• Élőhely: Nyirkos erdők, cserjések, sziklás hegyoldalak.

•  

  Megjegyzés: A Keleti ostorfa rokona. Hazánkban ritka díszfa.

Jellemzők és megjelenés

A hármaslevelű alásfa (Ptelea trifoliata) Észak-Amerikából származó, 3–6 méteres kisfa vagy nagy cserje. Legjellemzőbb ismertetőjele a három levélkéből összetett, fényes, sötétzöld levele – amelynek összetört darabjai erős, citromos-keserű, hopszerű illatot árasztanak. Apró, zöldes-fehér virágai nyár elején nyílnak, mézillatúak. Termése kerekded, szárnyaselső tok, amely szilre emlékeztet, de hármas szerkezetű. Kérge szürkésbarna, sima.

Előfordulás és élőhely

Természetes élőhelye Észak-Amerika keleti és középső erdős területei; Magyarországon arborétumokban és különleges kertészeti gyűjteményekben találkozhatunk vele. Félárnyékos vagy napos termőhelyet kedvel; humouszos, üde talajt igényel, de szárazabb körülmények között is megél. Fagytűrése jó, kontinentális klímát tűr.

Ültetési tanácsok

Félárnyékos, nedves sarokba, cserjecsoportba kiváló. Ültetése tavasszal javasolt; humuszos, laza talajba kerüljön. Az első 2–3 évben öntözés szükséges. Különleges illatáért érdemes teraszhoz, ülőhely közelébe ültetni.

Gondozás és metszés

Kevés gondozást igényel. Metszés csak száraz ágak eltávolítására szükséges. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló. Tápanyag-utánpótlás jó talajon nem szükséges.

Felhasználás és érdekességek

Az alásfa kérgét és termését az észak-amerikai indiánok gyógyászati célokra – láz, ízületi fájdalmak, emésztési panaszok – alkalmazták. Termése hopot helyettesítő keserűanyagként sörfőzésben is próbálkoztak vele. Citromos-keserű illata miatt "hop tree" (komlófa) angolul. Díszfaként ritkaságértéke és kellemes illata teszi különlegessé; kerti gyűjteménybe, botanikus kertbe ajánlott.