Lisztes berkenye
- Lombhullatók
- Találatok: 7964
-
Magasság: 15 m-ig
-
Alak: Terebélyes, oszlopos.
-
Levél: Elliptikusak, tojásdadok, 12 cm hosszúak, 6 cm szélesek, szúrósan fogazottak. Felszínük fényes sötétzöld, fonákjuk fehér szőrös. Fiatalon halványzöldek, molyhosak.
-
Kéreg: Szürke, sima.
-
Virág: Fehérek, 1 cm-esek. Lapos bogernyőkben tavasz végén nyílnak.
-
Termés: Kerek, élénkvörös, 1,2 cm-es almácska, halvány paraszemölcsökkel.
-
Latin neve: Sorbus aria
-
Származási hely: Európa.
-
Élőhely: Meszes talajon az alföldektől a hegységekig.
*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.
Jellemzők és megjelenés
A lisztes berkenye (Sorbus aria) 8–15 méteres, kerekded vagy ovális koronájú, lombhullató fa. Jellegzetessége a levelek fonákján lévő fehér, lisztes-nemezszerű szőrzet – felülről sötétzöldek, alulról vakítóan fehérek. Szélben libegve kétszínű játékot mutat. Fehér virágai május–júniusban nyílnak, csomókban. Termése piros vagy narancssárga, lisztes tapintású, apró almácska, szeptember–október folyamán érik – madarak kedvence.
Előfordulás és élőhely
Közép- és Dél-Európa mészkőhegyvidékeinek jellemző faja; Magyarországon a Dunántúli-középhegységben, a Bükkben és a Mecsekben él sziklás, száraz, meszes termőhelyeken. Kitűnő szárazságtűrő, melegkedvelő, napigényes faj; sekélyebb, köves talajokon is megtelepszik. Városban, légszennyezéssel és szárazsággal szemben ellenálló – ritka, de értékes utcafia.
Ültetési tanácsok
Napos helyre ültessük tavasszal; meszes, lazított talajba kerüljön. Az első 2–3 évben öntözés javasolt; utána szárazságtűrő. Kertbe, sziklakertbe, száraz domboldali parkba kiváló. Madarak számára fontos tápláléknövény – terméseiért rendszeresen látogatják.
Gondozás és metszés
Kevés gondozást igényel. Metszés csak száraz ágak eltávolítására szükséges. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.
Felhasználás és érdekességek
Termése főzve, lekvárnak, gyümölcsbor alapanyagának felhasználható; nyersen lisztes, enyhe ízű. Fája kemény, sűrű, kiváló tüzelő és esztergályos alapanyag. Őszi piros termése és fehér levélfonákja miatt dekoratív díszfa; télen is maradó terméscsomói madáretetést biztosítanak. A lisztes berkenyét régen "wayfarer's tree"-nek (vándorfa) is hívták, mert száraz, napos útszéleken, mészkőgerinces ösvényeken volt jellemző.