Közönséges japánakác

• Magasság: 20 m-ig

• Alak: Terebélyes

• Levél: Szárnyaltak, 25 cm-esek, 7-17 tojásdad, hegyes, 5 cm hosszú levélkéből összetettek. Felszínük fiatalon fehéres, majd fényes sötétzöld, fonákjuk kékeszöld, szőrös. Õsszel sárgára színeződhetnek.

• Kéreg: Szürkésbarna, erősen bordázott. 

• Virág: Pillangósak, 1,5 cm-esek, fehérek, illatosak. Hajtásvégi, lecsüngő, 30 cm-es, fürtjeik nyár végén, ősz elején nyílnak.

• Termés: 7,5 cm hosszú, magvak között befűzött hüvely.

• Latin neve: Sophora japonica

• Származási hely: Kína.

• Élőhely: Erdők, cserjések, száraz völgyek.

• Megjegyzés: Pagodafa néven is ismert. Hazánkban sokfelé ültetett, a városok szennyezett levegőjét jól tűrő fa. Ágai tövistelenek. 

Jellemzők és megjelenés

A közönséges japánakác (Sophora japonica, helyesebben: Styphnolobium japonicum) 15–25 méteres, széles koronájú, lombhullató fa, amely augusztusban–szeptemberben nyíló krémfehér virágfürtjeivel tűnik ki – ez az egyik legkésőbb virágzó parkfa hazánkban. Párosán szárnyalt levelei 9–17 levélkéből állnak, sötétzöldek. Hüvelytermései fűzérszerűen befűzöttek, zöldesek, magjaiknál összeszűkülők – ebből kapja "nyakláncszerű" megjelenését. Kérge szürkésbarna, hosszanti repedésekkel.

Előfordulás és élőhely

Kína és Korea hegyvidéki erdőiből ered; Japánban templomkertekben évszázadok óta ültetik (innen a régi fajnév). Magyarországon parkokban, fasorokban széleskörűen alkalmazzák. Napfényes, meleg, szélvédett, jól lazított talajt kedvel; szárazságot és légszennyezést jól tűr. Télállósága jó (–20 °C-ig); csak fiatal hajtásai sérülhetnek kései fagyban.

Ültetési tanácsok

Napos, szélvédett helyre ültessük tavasszal. Mélyen lazított, humuszos talajba kerüljön. Az első 3–5 évben öntözés javasolt. Fasorba 8–10 m sortávolság szükséges. Kései virágzása (augusztus–szeptember) miatt a nyár végén is méhlegelőt biztosít.

Gondozás és metszés

Metszést lombhullás után végezzük. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló. Tápanyag-utánpótlás tavasszal javasolt. A hüvelytermések és magvak gyengén mérgezőek – gyermekek közelében óvatossággal.

Felhasználás és érdekességek

A japánakác virágbimbójából és termőhajtásából rutint (P-vitamin) vonnak ki – visszérbetegségek és kapilláris törékenység kezelésére alkalmazott gyógyszeripari alapanyag. Fája sárgásbarna, kemény, rugalmas – bútorfa és esztergályos anyag. Kései, bőséges virágzása miatt a méhészek egyik legjobb késő nyári méhlegelője. Érdekesség: bár "japánakácnak" hívják, a valódi akáchoz (Robinia) csak névrokona – más nemzetségbe tartozik.