Papíreperfa

Papíreperfa fa
  • Magasság: 15 m-ig

  • Alak: Terebélyes.

  • Levél: Tojásdadok, 20 cm hosszúak, 15 cm szélesek, néha karéjosak, durván fogazottak. Felszínük fénytelen, zöld, érdesen szőrös., fonákjuk finoman molyhos. Lombfakadáskor bíborszínűek.

  • Kéreg: Szürkésbarna, kissé repedezett.

  • Virág: Egyivarúak, aprók. A fehér porzósak vaskos, lecsüngő barkákban, a zöld, vörös bibeszálú termősek kis fejecskékben tavasz végén, nyár elején nyílnak. Kétlakiak.

  • Termés: Piros, 2 cm-es terméságazatából kis nyélen terméskék állnak ki.

  • Latin neve: Broussonetia papyrifera 

  • Származási hely: Kína, Japán.

  • Élőhely: Napos tisztások.

  • Megjegyzés: Kérgéből Japánban különleges papírt készítenek. Hazánkban ritka díszfa (Én személy szerint, még csak egyszer találkoztam vele).

Jellemzők és megjelenés

A papíreperfa (Broussonetia papyrifera) Kelet-Ázsiából (Kína, Japán) származó, 10–15 méteres lombhullató fa, amely Magyarországon inváziós fajnak számít. Levelei rendkívül változatosak: egyes töveken egyszerű, tojásdad, míg másokon mélyen karéjolt, eperfára emlékeztető levelek egyaránt előfordulnak. Felső lapjuk érdes, szőrös. Kétivarú: a hím fák hosszú, barkás virágzatot, a nők gömbölyű, narancsvörös terméscsomókat hoznak. Kérge szürke, sima.

Előfordulás és élőhely

Magyarországon vasúti töltések, felhagyott területek, városi romterületek inváziós pionírja. Agresszívan terjed gyökérsarjakkal és maggal; nehezen irtható. Száraz, szegény, meszes talajokon, napsütéses helyeken életképes. Ültetése nem ajánlott – meglévő példányok visszaszorítása kívánatos.

Gondozás és metszés

Irtás esetén a tőkét gyomirtóval kell kezelni, mert sarjakból visszanő. Természetvédelmi területeken az irtás kötelező.

Felhasználás és érdekességek

A papíreperfa kérge a hagyományos japán és kínai papírkészítés alapanyaga – az egyik legtartósabb rostanyag. A japán "washi" papír és a polinéziai "tapa" szövet egyaránt ebből készül. Érett termése édes, ehetős; Ázsiában lekvárnak és bornak is feldolgozzák. Érdekesség: a polinéziai és délkelet-ázsiai emberek Csendes-óceáni terjedéséhez genetikailag is kapcsolódik a papíreperfa – a fa és az ember vándorlásának iránya szinte párhuzamos volt a szigetvilágban.