Közönséges dió
- Lombhullatók
- Találatok: 13159
-
Magasság: 30 m-ig
-
Alak: Kerek, terebélyes korona
-
Kéreg: Világosszürke, repedezett, barázdás
-
Levél: Páratlanul szárnyas, 5-7 levélkés, ősszel lehulló
-
Virág: Egyivarú, barkaszerű porzós, a termős 1-5, csoportokban
-
Termés: Kerek, sárgászöld dió, ehető
-
Latin neve: Juglans regia
-
Származási hely: Kínától Délkelet-Európáig
-
Élõhely: Völgyek, patakpartok
*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.
Jellemzők és megjelenés
A közönséges dió (Juglans regia) hatalmas, terebélyes fává nő, koronája szélesen gömbölyded, árnyéka sűrű. Kérge fiatalon sima és szürkésfehér, idős korára mélyen barázdált, bordázottá válik. Páratlanul szárnyas levelei 5-7 levélkéből állnak, jellegzetes fanyar illatuk van – ez a juglon nevű vegyületnek köszönhető, amely allelopátiás hatású: más növények nehezen nőnek a dió gyökérzónájában.
Előfordulás és élőhely
Eredeti hazája Kínától Délkelet-Európáig terjed, de évezredes termesztés révén mára szinte az egész mérsékelt övben meghonosodott. Magyarországon kertekben, szántók szélén, parasztporták udvarán évszázadok óta jelen van. Mélyen gyökerező fa, napot igényel, szárazságtűrő. Kötöttebb agyagos talajon is megél, de legjobban mélyrétegű, jó vízmegtartó képességű, tápanyagban gazdag talajon fejlődik.
Ültetési tanácsok
Diót kora tavasszal (március-április) vagy késő ősszel (október-november) érdemes ültetni. Mivel nagy fává nő, legalább 8-10 méteres tőtávolságot kell hagyni más fáktól és épületektől. A gyökérzóna jól szellőztetett, nem vízálló talajt kíván. Konténeres csemetét szinte egész évben lehet ültetni. Az első terméshozásra általában 5-8 évet kell várni, de gyümölcsöző szempontból 15-20 évesen lesz igazán bőtermő.
Gondozás
A dió viszonylag igénytelen fa, az első néhány év után öntözést alig igényel. Trágyázásra akkor van szükség, ha a talaj gyenge minőségű – ilyenkor kora tavasszal nitrogéntartalmú műtrágyát szórunk a lombkorona alá. Metszés nem feltétlenül szükséges, de száraz ágakat eltávolíthatunk. Figyelni kell a dióbántalomra (Marssonina juglandis): barna foltok jelennek meg a leveleken – rézalapú permetszerrel kezelhető.
Termés és felhasználás
Augusztus-szeptemberben érik a termés. A zöld burok kézzel nem fogható (juglon élénken festékezi a bőrt), érdemes kesztyűt húzni. A frissen tört diót szárítva 1-2 évig eltartható. Fája értékes furnéranyag bútoriparban; intarziák, puskatus és hangszerek készülnek belőle.