Közönséges jegenyefenyő

• Magasság: 40 m-ig

• Alak: Karcsú, hegyes, kúp alakú korona

• Kéreg: Sima ezüstszürkétől barnáig

• Levél: Lapos, lekerekített csúcsú tűk

• Virág: Kicsi, sárgásvörös porzós, zöld termős toboz

• Termés: Álló, hosszúkás toboz, kinyúlt hegyes nyúlványokkal ( murvalevelekkel )

• Latin neve: Abies alba 

• Származási hely: Európa

• Élőhely: Hegyvidéki erdők

•  

  Megjegyzés: Gyakran csak a fa csúcsán fejlődnek tobozok. Európában sokféle karácsonyfaként árulják 

  

Jellemzők és megjelenés

A közönséges jegenyefenyő (Abies alba) Európa egyik legmagasabb tűlevelű fája: kedvező körülmények között eléri a 40-50 métert. Koronája fiatal korban karcsú, szabályos kúp; idős korára az ágak vízszintesen kinyúlnak, csúcsa laposabbá válik. Lapos, lekerekített csúcsú tűit jellegzetes fehéres csíkok díszítik alul. Tobozai felállók – ellentétben a luccal, amelynek tobozai csüngenek –, és éréskor darabokra esnek szét.

Előfordulás és élőhely

Közép- és Dél-Európa hegyvidéki erdeinek jellemző fafaja; az Alpokban, Kárpátokban, Pireneusokban és az Appennin-félszigeten alkot természetes állományokat. Magyarországon a Bükkben, Mátrában, Zemplénben és a Bakonyban találhatók természetközeli jegenyefenyő-erdők. Hűvöset, párás klímát és savanyú, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Alföldi melegben nem telepíthető sikeresen.

Ültetési tanácsok

Hegyvidéki és dombvidéki kertekbe, parkokba ajánlott. Félárnyékot is tűr fiatal korban, de teljes kifejléshez napfény kell. Savanyú, tápanyagos, friss, jó vízelvezetésű talajra van szüksége. Mészmentes talaj szükséges – meszes területeken klorózisos tünetek jelenhetnek meg. Ültetési idő: kora tavasz; az első 2-3 évben öntözést és mulcsot igényel. Legalább 5-6 méteres tőtávolságot kell hagyni.

Gondozás

Egészséges körülmények közt ellenálló fa; legfőbb veszélyei a szárazság és a jegenyefenyő-szú. Aszályos nyarakon, különösen az alföldi síkságon egyre jobban szenved a klímaváltozás miatt – ezért természetes termőhelyen kívüli ültetése egyre kockázatosabb. Metszés nem szükséges; a természetes kúp forma megőrzéséhez csak száraz ágak eltávolítása ajánlott.

Felhasználás

Fája rugalmas és könnyű, hangszergyártásban (hegedű resonanciafája), építőiparban és papíriparban egyaránt értékes. Erdőgazdaságilag az egyik legfontosabb hegyvidéki fafaj; fenyvesek és elegyes hegyi erdők alapfája. Díszfaként parkokban, arborétumokban impozáns látványt nyújt, különösen nagy kiterjedésű kertekben.