Rezgő nyár

Rezgő nyár fa
  • Magasság: 20 m-ig

  • Alak: Hosszúkás, kúpos korona

  • Kéreg: Szürkészöld, repedezett

  • Levél: Kerekded, kissé kihegyezett, ősszel lehulló

  • Virág: Egyivarú barkák

  • Termés: Hosszúkás, körte alakú tok 

  • Latin neve: Populus tremula

  • Származási hely: Ázsia, Észak-Afrika, Európa 

  •  

    Élőhely: Sovány talajú erdők, cserjések. A legelterjedtebb  nyárfaj. A mediterrán területektől egészen a sarkkörig megtalálható

Jellemzők és megjelenés

A rezgő nyár (Populus tremula) a legszélesebb körben elterjedt nyárfaj a világon – a mediterrán vidékektől a sarkkörig megtalálható. Neve a levelek állandó, enyhe szellőben is rezgő mozgásából ered: a levélnyél lapított, hosszú, ezért a legenyhébb légmozgásra is rezeg. Levelei kerekdedek, kissé kihegyezettek, ősszel aranysárgára-narancssárgára változnak. Kérge szürkészöld, sima; idős korára repedezett, sötétebb.

Előfordulás és élőhely

Magyarország egyik legelterjedtebb erdei fafaja; szinte minden természetes élőhelyen megjelenik, ahol szabad területet talál. Sovány, savanyú talajú erdőkben, cserjésekben, vágásokban és erdőszéleken pionírfajként terjeszkedik. Fagytűrő, szélnek ellenálló; hegyvidéken 1500-2000 méteres tengerszint feletti magasságig is felhatol.

Ültetési tanácsok

Kertbe ritkán szokás ültetni, mert erős sarjadzóképessége révén gyorsan terjeszkedik, és a gyökérsarjak az egész kertet meghódíthatják. Nagyobb telkek szélvédő sávjába, parlagföldek befásítására viszont kiváló és olcsó megoldás. Ültetési idő: kora tavasz vagy ősz; a faj szinte bármilyen talajon megél.

Gondozás

Igénytelen, gyorsan nő; metszést, trágyázást nem igényel. Kártevői közül a nyárfa-szú és a nyárfagolyvabaktérium okozhat kárt, de egészséges termőhelyen ritkán pusztul bele. Gyökérsarjak eltávolítása szükséges, ha nem kívánatos helyen terjeszkedik.

Ökológiai értéke

A rezgő nyár az egyik legfontosabb élőhelyfafaj: üreges, korhadó törzsein több tucat odúlakó madárfaj (harkály, csóka, baglyok) költ. Kérge és rügyei télen szarvasok és nyulak táplálékát képezik. Erdők megújulásában pionírfajként nélkülözhetetlen; talajerő-javító szerepe van a nitrogénkötő gyökérbaktériumok révén.

Jellemzők és megjelenés

A rezgő nyár (Populus tremula) a legszélesebb körben elterjedt nyárfaj a világon – a mediterrán vidékektől a sarkkörig megtalálható. Neve a levelek állandó, enyhe szellőben is rezgő mozgásából ered: a levélnyél lapított, hosszú, ezért a legenyhébb légmozgásra is rezeg. Levelei kerekdedek, kissé kihegyezettek, ősszel aranysárgára-narancssárgára változnak. Kérge szürkészöld, sima; idős korára repedezett, sötétebb.

Előfordulás és élőhely

Magyarország egyik legelterjedtebb erdei fafaja; szinte minden természetes élőhelyen megjelenik, ahol szabad területet talál. Sovány, savanyú talajú erdőkben, cserjésekben, vágásokban és erdőszéleken pionírfajként terjeszkedik. Fagytűrő, szélnek ellenálló; hegyvidéken 1500-2000 méteres tengerszint feletti magasságig is felhatol.

Ültetési tanácsok

Kertbe ritkán szokás ültetni, mert erős sarjadzóképessége révén gyorsan terjeszkedik, és a gyökérsarjak az egész kertet meghódíthatják. Nagyobb telkek szélvédő sávjába, parlagföldek befásítására viszont kiváló és olcsó megoldás. Ültetési idő: kora tavasz vagy ősz; a faj szinte bármilyen talajon megél.

Gondozás

Igénytelen, gyorsan nő; metszést, trágyázást nem igényel. Kártevői közül a nyárfa-szú és a nyárfagolyvabaktérium okozhat kárt, de egészséges termőhelyen ritkán pusztul bele. Gyökérsarjak eltávolítása szükséges, ha nem kívánatos helyen terjeszkedik.

Ökológiai értéke

A rezgő nyár az egyik legfontosabb élőhelyfafaj: üreges, korhadó törzsein több tucat odúlakó madárfaj (harkály, csóka, baglyok) költ. Kérge és rügyei télen szarvasok és nyulak táplálékát képezik. Erdők megújulásában pionírfajként nélkülözhetetlen; talajerő-javító szerepe van a nitrogénkötő gyökérbaktériumok révén.