Bálványfa

Bálványfa fa
  • Magasság: 20 m-ig

  • Alak: Terebélyes, oszlopos 

  • Levél: Szárnyaltak, 60 cm-esek, 15 vagy több, 12 cm hosszú, 5 cm széles, fényes levélkéből állnak.

  • Kéreg: Szürkésbarna, világos csíkokkal.

  • Virág: Egyivarúak, zöldessárgák, öt- vagy hatszirmúak. Nagy, hajtásvégi bugákban nyáron nyílnak. Kétlakiak.

  • Termés: Szárnyas 4 cm-es tok.

  • Latin neve: Ailanthus altissima

  • Származási hely: Kína

  •  

    Élőhely: Hegyvidéki erdők. Városokban nálunk is gyakran ültetik

A bálványfa – invazív, de meglepően hasznos

A bálványfa (Ailanthus altissima, más nevén mennybolt-fa vagy paradicsomfa) Kínából származó, Magyarországon széles körben elterjedt lombhullató fa. Az 1800-as évek óta van jelen Európában – eredetileg díszkertészeti és ipari célra hozták be, de mára az egyik leginvazívabb fafajjá vált hazánkban.

Megtalálható útszegélyeken, vasútmentén, városi épületek közelében, romterületeken – szinte mindenütt, ahol más fák nem boldogulnak. Ez rendkívüli tűrőképességének köszönhető: elviseli a szennyezett levegőt, a szárazságot, a szegény talajt és az árnyékot egyaránt.

Hogyan ismerjük fel?

A bálványfa legjellegzetesebb tulajdonsága hatalmas, szárnyalt levele – akár 60 cm hosszú is lehet, és 15 vagy több levélkéből áll. Minden egyes levélke fényes, 12 cm hosszú és 5 cm széles. Ez a trópusi megjelenés teljesen szokatlan a hazai fák között, ezért könnyen felismerhető.

Kérge szürkésbarna, hosszanti világos csíkokkal. Virágai nyáron nyílnak: zöldessárgák, apró, öt- vagy hatszirmúak, nagy, hajtásvégi bugákban csoportosulnak. A fa kétlaki – porzós és termős virágok külön egyedeken fejlődnek. Termése szárnyas tok, amelyek csomókban lógnak az ágon és gyönyörű őszi díszítőelemet alkotnak.

Miért invazív – és miért fontos tudni erről?

A bálványfa rendkívül gyorsan terjed: magjai szélszórással messzire jutnak, és a fa képes sarjadzással is szaporodni – ha kivágják, a tönkből tucat számra törnek elő az új hajtások. Évente 1-2 métert is nőhet fiatal korában, és az árnyékban is megél.

Ezért magánkertbe általában nem ajánlott ültetni – nehéz megfékezni és eltávolítani. Ha már jelen van a kertben és zavarjuk, a leghatékonyabb eltávolítás: kivágás + azonnali csonkkezelés (festékkel vagy herbiciddel lezárva), mert különben újrasarjad.

Haszna és érdekességei

Minden invazív jellege ellenére a bálványfának figyelemre méltó hasznos tulajdonságai vannak:

  • Méhészet: a bálványfa bőségesen virágzik és kiváló méhlegelő – a belőle nyert méz világos, enyhe ízű és hosszan folyékony marad
  • Levegőtisztítás: rendkívül hatékonyan szűri a városi szennyezést; kínaiak és japánok tudatosan ültetik ipari területek mellé
  • Tájrehabilitáció: bányászott, mérgezett talajon is megél és indítja el a természetes regenerációt
  • Hagyományos orvoslás: kínai gyógynövényként kérgét gyulladásos és emésztési panaszokra használták évszázadokig

Kezelés a kertben

Ha bálványfával van dolgunk a kertben (spontán nőtt ki vagy szomszédtól terjed), érdemes tudni:

  • Fiatal csemetéket tavasszal könnyen lehet kézzel kihúzni, mielőtt erős gyökeret vernének
  • Idős fát kivágás után a tönköt azonnal kezelni kell (festékkel lefedni), különben 20-30 sarj nő belőle
  • Vegyszeres kezeléshez gliszofát-tartalmú szer hatásos, ha a kivágott tönkbe fúrt lyukakba juttatják