Selyemakác
- Lombhullatók
- Találatok: 10858
-
Magasság: 12 m-ig
-
Alak: Terebélyes
-
Levél: Kétszeresen szárnyaltak, 50 cm hosszúak, számos apró, hegyes csúcsú, ép szélű, kb. 1 cm hosszú, sötétzöld, sima felszínű levélkéből összetett.
-
Kéreg: Sötétbarna, sima.
-
Virág: Aprók, sok hosszú, feltűnő, rózsaszín porzóval. pamacsszerű fejecskékben nyár végén, ősz elején nyílnak.
-
Termés: 15 cm hosszú hüvely.
-
Latin neve: Albizia julibrissin
-
Származási hely: Délnyugat-Ázsia
-
Élőhely: Erdők, folyópartok
-
Megjegyzés: Perzsaakác vagy mimózafa néven is ismert. Kertekben nálunk is sokfelé ültetik.
*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.
Jellemzők és megjelenés
A selyemakác (Albizia julibrissin) Közel-Kelettől Kínáig terjedő elterjedésű, különleges megjelenésű díszfa. Kétszeresen páros szárnyalt levelei nappal szétterülnek, este összecsukódnak – ezért is hívják alvófának. Júniustól szeptemberig nyíló virágai élénk rózsaszín-fehér selyempamacsoknál szebb kerti látványt kevés fa nyújt. Lapos, szétterülő koronája 5-8 méter magasságot és 6-10 méteres szélességet ér el, ami egyedi, mediterrán hangulatú megjelenést kölcsönöz a kertnek.
Előfordulás és élőhely
Magyarországon ültetett díszfa; napos, meleg, védett helyeken egyre sikeresebben telel át. A klímaváltozással egyre feljebb terjed észak felé: ma már az Alföldön is tartósan megél. Jó vízelvezetésű, meleg, napos helyen boldogul legjobban; tartós vízállást és nehéz agyagos talajt nem tűri.
Ültetési tanácsok
Kora tavasszal, teljesen napos, szélvédett, meleg helyre ültessük. Homokos, köves, szegény talajt is elfogad; vízálló, nehéz agyagot kerüljük. Az első 2-3 télben a törzset szalmával csavarjuk be, és a lombozatot agrokellékkel védjük a fagytól. Konténeres példányból ültetve könnyebben beindul, mert a gyökérzet kevésbé sérül az ültetés során.
Gondozás
Szárazságtűrő; bőséges öntözést nem igényel a meggyökeresedés után. A fagyérzékenység az első 3-4 évben a legkritikusabb – utána a megerősödött gyökérnyak általában átvészeli a −15°C körüli teleket is. Visszafagyott hajtásokat tavasszal vágjuk vissza az élő részekig; a fa általában erőteljesen újrasarjad. Metszés egyébként nem szükséges.
Érdekességek
Virágai méhek számára is vonzók; a hosszú virágzási időszak értékes nyári méhlegelőt jelent. Délkelet-Ázsiában a fa kérgét és leveleit hagyományos gyógyászatban is alkalmazzák. Gyökérsarjakat ritkán hajt, ezért terjeszkedése jóval visszafogottabb, mint a közönséges akácé – ez előny a kertben, ahol nem akarjuk, hogy a fa minden irányba sarjakat eresztene.