Keleti ostorfa

  • Magasság: 20 m-ig

  • Alak: Terebélyes, oszlopos

  • Levél: Lándzsásak, tojásdadok, 15 cm hosszúak, 5 cm szélesek, kihegyesedő csúcsúak. Felszínük világos- vagy sötétzöld, érdesen szőrös, fonákjuk szürkészöld, lágy szőrű.

  • Kéreg: Halványszürke, sima

  • Virág: Egyivarúak, zöldek. Egyesével vagy kis levélhónalji csomókban tavasszal nyílnak. Egylakiak. 

  • Termés: Kerek, 1 cm-es,  éretten csaknem fekete, csonthéjas. Ehető.

  • Latin neve: Celtis australis

  • Származási hely: Délnyugat-Ázsia, Dél-Európa 

  •  

    Élőhely: Meleg, száraz, törmelékes hegyoldalak.

Jellemzők és megjelenés

A keleti ostorfa (Celtis orientalis) a Balkánon és Kis-Ázsiában honos, hazánkban szórványosan előforduló kis termetű fa vagy magasnövésű cserje. Levelei tojásdadok, érdesek tapintásra, csúcsuk kihegyezett és aszimmetrikus tővel – ez utóbbi bélyeg jellemző az ostorfafélékre. Apró, zöldes virágait szinte észre sem vesszük; gömbölyded, narancspiros-fekete csonthéjas termései viszont feltűnőek és ehetők. Kérge jellegzetesen göcsörtös, parásodó, idős fákon egészen különleges textúrájú.

Előfordulás és élőhely

Magyarországon szórványosan fordul elő mészkősziklákon, napos, száraz, sziklás déli lejtőkön – különösen a Mecsekben, a Villányi-hegységben és a Dunai-Alpokalja területén. Rendkívüli szárazságtűrő képességgel rendelkezik; olyan sziklás, sekély, meszes talajon is megél, ahol más fafaj nem boldogul. Melegkedvelő, mediterrán jellegű faj.

Ültetési tanácsok

Teljesen napos, meleg, száraz helyre ültessük kora tavasszal. Meszes, köves, szegény talaj kimondottan előnyt jelent – gazdag, nedves talajon nem fejlődik jól, gyökerei könnyen rothadnak. Sziklakertbe, déli tájolású teraszra, mediterrán hangulatú kertbe, száraz rézsűre ideális. Öntözési igénye meggyökeresedés után minimális: éppen ez teszi különlegesen értékessé klímaváltozás idején.

Gondozás

Rendkívül igénytelen; aszályt, tartós meleget és városias körülményeket (por, légszennyezés) jól tűri. Betegségekre és kártevőkre általánosan ellenálló – ez egyik legnagyobb erénye. Metszés nem szükséges; természetes alakja egyedi és jellegzetes. Fagyot is elviseL: −15 °C alatti tartós hideg sem okoz komoly sérülést.

Ökológiai érték

Termései madarak – különösen rigók – kedvelt táplálékai, és fontos őszi energiaforrást jelentenek a vonulás előtt. Napfényes, sziklás élőhelyeken ritka melegkedvelő rovaroknak ad otthont. Természetvédelmi szempontból értékes, hazai körülményekhez remekül alkalmazkodott faj – klímaváltozás idején a száraz, meleg kertek egyik legjobb fafajválasztása lehet.