Meggy

• Magasság: 8 m-ig

• Alak: Terebélyes

• Levél: Elliptikusak, tojásdadok, 7,5 cm hosszúak, 5 cm szélesek, kihegyesedők, szúrósan fogazottak. Sötétzöldek, mindkét oldaluk sima.

• Kéreg: Vörösbarna, vízszintes narancsszínű paraszemölcsökkel. Vízszintesen hámló.

• Virág: Fehérek, ötszirmúak, 2 cm-esek. Kis csomókban tavasz közepén nyílnak.

• Termés: Piros, feketés, 2 cm-es. Ehető.

• Latin neve: Prunus cerasus

• Származási hely: Nemesített faj

•  

  Megjegyzés: Cerasus vulgaris néven is ismert. 

Jellemzők és megjelenés

A meggy (Prunus cerasus) kis termetű, 4–8 méter magasra növő lombhullató fa, amely hazánkban évezredek óta termesztett gyümölcsfa. Kerek vagy enyhén kúpos koronája sűrűn ágas, kérge szürkésbarna, fiatal korban vörösesbarna árnyalattal. Levelei tojásdadak, szélükön fűrészes fogakkal, felszínük sötétzöld, fényes. Tavasszal, márciustól–áprilisig a levelek előtt nyíló fehér virágai feltűnő látványt nyújtanak. Termése a jól ismert, kissé savanykás, sötétvörös cseresznye, amely júniusban érik.

Előfordulás és élőhely

A meggy valószínűleg Kis-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről származik; Magyarországon régóta honos kultúrnövény, de vadon is megtalálható erdők szélén, cserjésekben, bokorerdőkben. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően a kontinentális klímát jól tűri – a száraz, meleg nyarakat és a hideg teleket egyaránt. Napfényes, jó vízelvezetésű, meszesebb talajokon érzi magát a legjobban; az állandóan nedves, nehéz talajokon gyökérnyaki betegségek veszélyeztetik.

Ültetési tanácsok

Meggyfa ültetésének legjobb időpontja az ősz (október–november) vagy a kora tavasz (február–március), szabadgyökerű csemeték esetén. Ültessük napos helyre, legalább 4–5 méteres sortávolsággal, hogy a korona szabadon fejlődhessen. A talajt ültetés előtt alaposan lazítsuk meg, és keverjük komposzttal. Öntözés a beültetés után elengedhetetlen; a felnőtt, meggyökeresedett fa szárazságot is visel, de a termés minőségén az öntözés javít. Megporzáshoz ajánlott legalább két különböző fajtát egymás közelében ültetni.

Gondozás és metszés

A meggyfa gondozása viszonylag egyszerű. Tavaszi tápanyag-utánpótlásként káliumban és foszforban gazdag műtrágyát, vagy komposztot adjunk a tőköré. A metszést tél végén, rügyfakadás előtt végezzük: távolítsuk el a száraz, beteg, keresztező ágakat, és ritkítsuk a belső koronát a jobb légcirkuláció érdekében. Meggy esetén kerüljük az erős ritkítást, mert ez fokozza a gumózás és a monília gomba kockázatát. A szüret után szükség esetén könnyű igazító metszést is végezhetünk.

Felhasználás és érdekességek

A meggy sokoldalú gyümölcs: nyersen fogyasztható, de befőtt, lekvár, gyümölcslé, pálinka és sütemények alapanyagaként is kiváló. Fája kemény, vörösesbarna, bútor- és hangszerkészítésre egyaránt alkalmas. Virágzáskor rendkívüli mézelő, ezért a méhészek is kedvelik. Kertészeti szempontból fontos díszfa is, különösen a telt virágú, cseresznyével rokon díszmeggy fajták. Gyümölcse magas C-vitamin-, antioxidáns- és melatonin-tartalma miatt az egészséges táplálkozás elismert összetevője.