Török mogyoró

  • Magasság: 25 -ig

  • Alak: Terebélyes, kúpos

  • Levél: Szélesek, tojásdadok, 15 cm hosszúak, 10 cm szélesek, szíves vállúak, kétszeresen fogazottak. Felszínük sötétzöld, majdnem sima. Fonákjuk az erek mentén szőrös. Õsszel sárgára színeződnek.

  • Kéreg: Szürke, parás

  • Virág: Barkáik tél végén, kora tavasszal nyílnak. A porzósak sárgásak, lecsüngők, 7,5 cm  hosszúak, a termősek nagyon aprók, pirosak.

  • Termés: Szeldelt kupacslevelű makk. Ehető.

  • Latin neve: Corylus colurna

  • Származási hely: Délnyugat-Ázsia, Délkelet-Európa

  • Élőhely: Hegyvidéki erdők homokos talaja.

Jellemzők és megjelenés

A török mogyoró (Corylus colurna) Európa legnagyobb mogyorófélék egyike: szabad termőhelyen 20–25 méteres magasságot is elér, egyenes törzsével és szabályos, kúpos koronájával impozáns látványt nyújt. Kérge szürke, korával mélyen repedezett, parás szövetű. Levelei nagyok, kerekded-szíves alapúak, sűrűn fogasak. Tavasszal barka jelleggel virágzik – a hímvirágzatok hosszú sárga barkák, a nővirágzatok apró, bíbor bibeszálakkal. Termése a közönséges mogyoróhoz hasonló, de jóval vastag burkú, fogas-nyúlványos kupacszban ülő makk szerű dió.

Előfordulás és élőhely

A török mogyoró természetes elterjedési területe a Balkán-félsziget keleti és déli területei, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia hegyvidéki erdői. Magyarországon nem őshonos, de parkokban, fasorokban és kertekben már évszázadok óta ültetik. Kiválóan alkalmazkodik a városi környezethez: légszennyezést, szárazságot, tömörített talajt egyaránt jól tűri. A száraz, meszes, köves talajokat részesíti előnyben; magas talajvizes, vízállásos helyeken nem érzi jól magát.

Ültetési tanácsok

Ültetése kora tavasszal vagy ősszel ajánlott. Napos vagy félárnyékos helyet válasszunk; a zárt árnyékot nem kedveli. A talaj minőségével szemben nem igényes, de a lúgos, meszes közeg kedvező. Városban fasorba, parkolóba is kiváló választás, mert viszonylag kicsi a gyökérzete és nem emeli fel a járda burkolatát. A fiatal fát az első 2–3 évben rendszeresen öntözzük, utána a meggyökeresedett példány szárazságtűrő.

Gondozás és metszés

A török mogyoró minimális gondozást igényel. Természetes kúpos formáját metszés nélkül tartja; ritkítást csak akkor végezzünk, ha a belső korona sűrűsödik vagy száraz ágak jelennek meg. Tápanyag-utánpótlást csak szegény talajokon javaslunk, tavasszal lassú hatású műtrágyával. Felnőtt korban betegségekkel, kártevőkkel szemben igen ellenálló; a mogyorót pusztító keleti mogyorófuróbogar (Curculio nucum) itt ritkán okoz kárt.

Felhasználás és érdekességek

A török mogyoró termése kisebb és vastagabb héjú a közönséges mogyorónál, így étkezési értéke csekélyebb, de madarak és rágcsálók fontos tápláléka. Fája tömör, nehéz, kiváló tüzelő és asztalos alapanyag. Városfásításban az egyik legkedveltebb utcafa Európa-szerte: egyenes növekedése, alacsony igényessége és hosszú élettartama miatt. Érdekesség, hogy a világ mogyorótermesztésének jelentős része a Corylus avellana × colurna keresztezéséből eredő fajtákon alapul.