Görög jegenyefenyő

  • Magasság: 30 m-ig

  • Alak: Karcsú, kúpos

  • Levél: Merevek, tűszerűek, 3 cm hosszúak, kihegyezettek. Felszínük fénylő sötétzöl, fonákjukon két ezüstös csík van. Körkörösen állnak a hajtásokon.

  • Kéreg: Sötétszürke, kis, szögletes lemezekre töredezett.

  • Virág: Tavasszal nyílnak. A vöröses, felpattanva sárga porzós virágzatok a hajtások alján fejlődnek. A termősek zöldek, felállók.

  • Toboz: Barna felálló, 15 cm.  Két vége felé keskenyedő, hengeres. Hosszú fellevelei felhajthatók.

  • Latin neve: Abies cephalonica

  • Származási hely: Délkelet-Európa

  •  

    Élőhely: Hegységek.

Springos műfenyő 120cm, fehér Pepita 15 190 HUF Megnézem → Mykonos sarok kerti bútorszett Exterio 2 304 390 HUF Megnézem → -15% Íriszek Bookline 2 495 HUF 2 121 HUF Megnézem →

*Szponzorált linkek. Vásárlás esetén oldalunk kis jutalékot kaphat, neked nem kerül többe.

Jellemzők és megjelenés

A görög jegenyefenyő (Abies cephalonica) Görögország hegyvidékeiről, különösen Kefalónia és a Peloponnészosz magasabb fekvésű erdeibő értől ismert örökzöld tűlevelű fa. 20–30 méteres, kúpos, karcsú növekedésű; ágai vízszintesen állnak, legyező szerűen terülnek ki. Tűlevelei merevek, hegyesek, 1,5–3 cm hosszúak, felül sötétzöldek, alul két fehér sávval. Tobozai felállók, hengeres formájúak, 10–20 cm hosszúak, érés közben szétesnek – mint minden jegenyefenyőnél. Illatosan gyantás.

Előfordulás és élőhely

Természetes élőhelye a görög hegyvidék 700–1800 méteres magasságában; száraz, meszes, sziklás lejtőket kedvel. Magyarországon nem honos, de arborétumokban és parkokban ültetik. Szárazságtűrőbb a legtöbb más jegenyefenyőnél – ez teszi értékessé a szárazabb klímájú területeken. Télállósága jó: –20 °C-t is elbír. Napos, szellős, meszes talajon fejlődik a legjobban.

Ültetési tanácsok

Napos vagy enyhén félárnyékos helyre ültessük tavasszal. Meszes, lazított talajban jól fejlődik – ez a többi jegenyefenyőtől eltérő igénye. Az első 3–5 évben öntözés javasolt; felnőtt korban szárazságtűrő. Cserépből indított csemetét ajánlott venni. Kellő helyet biztosítsunk, mert koronája 5–8 méteres átmérőjű lesz.

Gondozás és metszés

Metszést nem igényel; természetes kúpos formáját megőrzi. Száraz ágak eltávolítása bármikor elvégezhető. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló; a gyökérrothadás nedves, agyagos talajon veszélyes. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.

Felhasználás és érdekességek

A görög jegenyefenyő fája könnyű, illatos, gyantás – Görögországban épületfa és hajóácsfa. Gyantájából fenyőszurkot és terpentint nyernek. Kertészeti szempontból azért értékes, mert száraz mediterrán klímán vagy meszes talajokon is prosperál, ahol más jegenyék elpusztulnak. Érdekesség: egyes forrásokban feltételezik, hogy ez volt az az "Abies", amelyből az antik görögök hajókat ácsoltak a Peloponnészoszon.

Jellemzők és megjelenés

A görög jegenyefenyő (Abies cephalonica) Görögország hegyvidékeiről, különösen Kefalónia és a Peloponnészosz magasabb fekvésű erdeibő értől ismert örökzöld tűlevelű fa. 20–30 méteres, kúpos, karcsú növekedésű; ágai vízszintesen állnak, legyező szerűen terülnek ki. Tűlevelei merevek, hegyesek, 1,5–3 cm hosszúak, felül sötétzöldek, alul két fehér sávval. Tobozai felállók, hengeres formájúak, 10–20 cm hosszúak, érés közben szétesnek – mint minden jegenyefenyőnél. Illatosan gyantás.

Előfordulás és élőhely

Természetes élőhelye a görög hegyvidék 700–1800 méteres magasságában; száraz, meszes, sziklás lejtőket kedvel. Magyarországon nem honos, de arborétumokban és parkokban ültetik. Szárazságtűrőbb a legtöbb más jegenyefenyőnél – ez teszi értékessé a szárazabb klímájú területeken. Télállósága jó: –20 °C-t is elbír. Napos, szellős, meszes talajon fejlődik a legjobban.

Ültetési tanácsok

Napos vagy enyhén félárnyékos helyre ültessük tavasszal. Meszes, lazított talajban jól fejlődik – ez a többi jegenyefenyőtől eltérő igénye. Az első 3–5 évben öntözés javasolt; felnőtt korban szárazságtűrő. Cserépből indított csemetét ajánlott venni. Kellő helyet biztosítsunk, mert koronája 5–8 méteres átmérőjű lesz.

Gondozás és metszés

Metszést nem igényel; természetes kúpos formáját megőrzi. Száraz ágak eltávolítása bármikor elvégezhető. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló; a gyökérrothadás nedves, agyagos talajon veszélyes. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.

Felhasználás és érdekességek

A görög jegenyefenyő fája könnyű, illatos, gyantás – Görögországban épületfa és hajóácsfa. Gyantájából fenyőszurkot és terpentint nyernek. Kertészeti szempontból azért értékes, mert száraz mediterrán klímán vagy meszes talajokon is prosperál, ahol más jegenyék elpusztulnak. Érdekesség: egyes forrásokban feltételezik, hogy ez volt az az "Abies", amelyből az antik görögök hajókat ácsoltak a Peloponnészoszon.

Jellemzők és megjelenés

A görög jegenyefenyő (Abies cephalonica) Görögország hegyvidékeiről, különösen Kefalónia és a Peloponnészosz magasabb fekvésű erdeibő értől ismert örökzöld tűlevelű fa. 20–30 méteres, kúpos, karcsú növekedésű; ágai vízszintesen állnak, legyező szerűen terülnek ki. Tűlevelei merevek, hegyesek, 1,5–3 cm hosszúak, felül sötétzöldek, alul két fehér sávval. Tobozai felállók, hengeres formájúak, 10–20 cm hosszúak, érés közben szétesnek – mint minden jegenyefenyőnél. Illatosan gyantás.

Előfordulás és élőhely

Természetes élőhelye a görög hegyvidék 700–1800 méteres magasságában; száraz, meszes, sziklás lejtőket kedvel. Magyarországon nem honos, de arborétumokban és parkokban ültetik. Szárazságtűrőbb a legtöbb más jegenyefenyőnél – ez teszi értékessé a szárazabb klímájú területeken. Télállósága jó: –20 °C-t is elbír. Napos, szellős, meszes talajon fejlődik a legjobban.

Ültetési tanácsok

Napos vagy enyhén félárnyékos helyre ültessük tavasszal. Meszes, lazított talajban jól fejlődik – ez a többi jegenyefenyőtől eltérő igénye. Az első 3–5 évben öntözés javasolt; felnőtt korban szárazságtűrő. Cserépből indított csemetét ajánlott venni. Kellő helyet biztosítsunk, mert koronája 5–8 méteres átmérőjű lesz.

Gondozás és metszés

Metszést nem igényel; természetes kúpos formáját megőrzi. Száraz ágak eltávolítása bármikor elvégezhető. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló; a gyökérrothadás nedves, agyagos talajon veszélyes. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.

Felhasználás és érdekességek

A görög jegenyefenyő fája könnyű, illatos, gyantás – Görögországban épületfa és hajóácsfa. Gyantájából fenyőszurkot és terpentint nyernek. Kertészeti szempontból azért értékes, mert száraz mediterrán klímán vagy meszes talajokon is prosperál, ahol más jegenyék elpusztulnak. Érdekesség: egyes forrásokban feltételezik, hogy ez volt az az "Abies", amelyből az antik görögök hajókat ácsoltak a Peloponnészoszon.