Virginiai boróka

  • Magasság: 30 m-ig

  • Alak: Karcsó, oszlopos.

  • Levél: Hajtásain rendszerint egyidejűleg láthatók a fiatal- és az időskori levelek. Az idősek többnyire zöldek vagy kékeszöldek, pikkelyszerűek, aprók, hegyesek, szorosan az ághoz simulók. A hajtáscsúcsokon átellenesen álló fiatal levelek tűszerűek, 6 mm hosszúak, szúrósak. Felszínük szürkészöld, fonákjuk hamvas.

  • Kéreg: Vörösbarna, hosszanti csíkokban leváló.

  • Virág: A sárga porzós és a zöld termős tobozok kis hajtásvégi csomókban, tavasszal nyílnak. Egylaki növények.

  • Tobozbogyó: 6 mm hosszú, szürkés, hamvas. Egy éven belül megérik.

  • Latin neve: Juniperus virginiana

  • Származási hely: Észak-Amerika.

  • Élőhely: Erdők, törmelékes hegyoldalak.

  • Megjegyzés: Vöröscédrus néven is ismert. Nagyon elterjedt sokfelé ültetett faj, ezáltal hazánkban is gyakran találkozhatunk vele. Fájából ceruzát készítenek. 

Jellemzők és megjelenés

A virginiai boróka (Juniperus virginiana) Észak-Amerika keleti részének egyik legfontosabb örökzöld tűlevelű fafaja: 10–20 méteres, kúpos-oszlopos, karcsú koronájú fa. Pikkelyes és tűszerű levele egyaránt megtalálható az ugyanazon egyeden – fiatal hajtásokon szúrós tűlevelek, idősebb ágakon apró pikkelylevelek állnak. Bogyószerű tobozai kékeslilák, viaszos bevonattal, 5–6 mm-esek. Kérge szürkésbarna, hosszanti rostokra váló. Jellegzetesen illatos, cédrusos szagú.

Előfordulás és élőhely

Az USA keleti felének száraz, sziklás, meszes termőhelyein él – erdőszéleken, sziklás lejtőkön, felhagyott legelőkön pionír fajként jelenik meg. Magyarországon nem honos, de parkokban és kertészetekben ültetik; szárazságtűrése és télállósága (–25 °C) kiemelkedő. Talajilag alkalmazkodóképes: meszes, savanyú, köves, agyagos közegben egyaránt megtelepszik.

Ültetési tanácsok

Napos helyre ültessük tavasszal; talajelőkészítés alig szükséges. Száraz, szeles, szegény termőhelyre kiváló. Az első 2–3 évben öntözés javasolt; utána önfenntartó. Kertészeti fajtái (pl. "Skyrocket" – nagyon karcsú, oszlopos) formakertészetben népszerűek.

Gondozás és metszés

Természetes formáját megtartja; metszés nem szükséges. Kártevőkkel szemben ellenálló; a boróka-levéltetű ritkán okoz komolyabb kárt. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges.

Felhasználás és érdekességek

A virginiai boróka fája a "cedarwood" illóolaj forrása: cédrusos illatát szúnyogriasztásra, szekrénybélésre és parfümipari rögzítőanyagként hasznosítják. A fa maga rovarálló és tartós – a virginiai cédrusszekrény (cedar chest) az észak-amerikai hagyomány kedvelt ruhafoglaló bútordarabja. Bogyói madáreleség; a selyemfarkú madár (Bombycilla cedrorum) – neve is utal rá – egyik fő táplálékforrása.