Jeffrey-fenyő

Jeffrey-fenyő fa
  • Magasság: 40 m-ig

  • Alak: Terebélyes, kúpos.

  • Levél: Tűszerűek, merevek, 25 cm hosszúak, kékeszöldek. Hármasával állnak  a vaskos, sima, hamvas ágakon.

  • Kéreg: Sötét, szürkésbarna, mély, keskeny repedésekkel tagolt. 

  • Virág: Nyár elején a fiatal hajtásokon nyílnak. A porzósak vörösek, felpattanva sárgák. A termősek bíborszínűek.

  • Toboz: Kúpos, 30 cm hosszú, sárgásbarna. Pikkelyein ívelt szúrós szálka van.

  • Latin neve: Pinus jeffreyi

  • Származási hely: USA nyugati része.

  • Élőhely: Magas hegységek száraz lejtői.

  • Megjegyzés: A sárga fenyő közeli rokona. Hazánkban ritka díszfa.

Jellemzők és megjelenés

A Jeffrey-fenyő (Pinus jeffreyi) az osztrák feketefenyőre emlékeztető, de annál nagyobb és elegánsabb faj: 25–40 méteres, egyenes törzsű, kúpos koronájú örökzöld. Tűlevelei párosával állnak, 15–25 cm hosszúak, kékeszöldek – a legszebb hosszú tűjű fenyők egyike. Kérge vörösesbarna, vastag, hengeres pikkelyekre töredező – jellegzetesen vanília-gyümölcsös illatot áraszt (ez az azonosítás legbiztosabb módja). Tobozai nagyok, 15–30 cm hosszúak, szúrós tüskéjű pikkelyekkel.

Előfordulás és élőhely

Kalifornia, Oregon és Nevada magas hegyvidékein él, 1500–3000 méteres magasságban. Magyarországon arborétumokban ültetik; télállósága kiváló (–25 °C), szárazságtűrése jó. Napfényes, szellős, jól szellőztetett, savanyú vagy semleges talajt kedvel.

Ültetési tanácsok

Napos helyre ültessük tavasszal; savanyú, lazított talajba kerüljön. Az első 3–5 évben öntözés javasolt; felnőtt korban szárazságtűrő. Cserépből indított csemetét ültessünk. Kellő teret biztosítsunk a nagy koronának.

Gondozás és metszés

Metszés nem szükséges. Kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló. Tápanyag-utánpótlás nem szükséges jó talajon.

Felhasználás és érdekességek

Fája az osztrák feketefenyőhöz hasonlóan épületfa, bányaácsfa, celluló alapanyag. Egyedi vonása a kéreg vanília-ananász illata – ez n-heptán nevű vegyületnek köszönhető, amelyet az autóiparban oldószerként is alkalmaznak. Érdekesség: John Jeffrey skót botanikusról kapta nevét, aki az 1850-es években a californiain hegyekben gyűjtötte az első példányokat – maga Jeffrey rejtélyes körülmények között tűnt el expedíciója során.