Közönséges lucfenyő

Közönséges lucfenyő fa
  • Magasság: 40 m-ig

  • Alak: Karcsú kúp

  • Kéreg: Szürkésbarnától a barnáig

  • Levél: Szúrós, szívós, hegyes tűk

  • Virág: Sárga porzós és bíborvörös termős tobozok

  • Termés: Csüngő, világosbarna, fényes toboz

  • Latin neve: Picea abies

  • Származási hely: Európa

  • Élõhely: Hegységek, nedves területek

  •  

    Megjegyzés: Nagy jelentőségű faj, melynek számos változata és fajtája ismert. Fája fontos faipari nyersanyag, ezért nagy tömegben telepítik. Kedvelt karácsonyfának

 

Közönséges lucfenyő fa
Kérge
Közönséges lucfenyő fa
Levele
 
Közönséges lucfenyő fa
Toboza

Jellemzők és megjelenés

A közönséges lucfenyő (Picea abies) Európa egyik legelterjedtebb tűlevelű fája, amely karcsú, szabályos kúp alakjáról azonnal felismerhető. 40 méteres magasságot is elér, ágai vízszintesen indulnak, majd lecsüngenek. Szúrós, szívós tűit négy oldalon növeszti a gallyakon; termése csüngő, fényes, világosbarna toboz, amely akár 15 cm hosszú is lehet. Kérge szürkésbarnától a barnáig terjedő árnyalatú, pikkelyes.

Előfordulás és élőhely

Európában a hegyvidéki erdők meghatározó fafaja; a Kárpátoktól az Alpokig, az Északi-Kárpátoktól Skandináviáig mindenhol jelen van. Magyarországon természetes állományai a Mátrában, Bükkben és a Kőszegi-hegységben találhatók, de ültetvényekben az egész országban elterjedt. Hűvős, nedves klímát, savanyú talajt kedvel; alacsony hőmérsékletet kiválóan tűri.

Ültetési tanácsok

Leginkább hegyvidéki és dombvidéki körülmények közé ajánlott. Napos vagy félárnyékos helyre ültethető, savanyú, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt igényel. Alföldi melegben és szárazságban szenved: ott inkább más tűlevelű fajokat érdemes választani. Ültetési idő: kora tavasz vagy ősz. Díszfaként kertbe legalább 4-5 méteres tőtávolságot kell hagyni. Gyökérzete sekély, szélnek kitett helyeken dőlésveszélyes lehet.

Gondozás

Kisebb faiskolai csemeték igényelnek öntözést; kifejlett fa szárazság idején is kijön, de aszályos nyarakon érdemes néha megöntözni. A lucfenyőt a legkomolyabban veszélyeztető kártevő a lucfenyő-szú (Ips typographus): legyengült fákba fúrja be magát, és a fa kiszáradásához vezet. Egészséges, jó körülmények között tartott fákba ritkán telepszik. Metszés kerülendő; az öreg lucfenyőnek szép a természetes formája.

Felhasználás

Fája a legfontosabb ipari faanyagok egyike: papírgyártás, építőipar, bútor- és hangszergyártás (hegedűfedél, zongora) egyaránt alkalmazza. Karácsonyfa-ültetvényekként is tartják; jellegzetesen fenyőillatú ága miatt a legkedveltebb karácsonyi fenyő Közép-Európában.